Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Kérészek – Ephemeroptera
KÉRÉSZEK - EPHEMEROPTERA Lárvakérészfélék Prosopistomatidae Teleszkópszem ü kérész lárvája Baetidae A kérészek rendjébe törékeny testű, áttetsző szárnyú rovarok tartoznak. Rövid életük egyetlen feladata az utódnemzedék létrehozása. A kifejlett állatok fején rövid csápok és nagy összetett szemek vannak. A hím egyedeknél gyakran turbánszem alakul ki (teleszkópszemű kérészek - Baetidae), amely egy terjedelmes turbán alakú felső és egy alatta elhelyezkedő gömbölyű összetett szemből áll. A turbánszem segítségével ismerik fel a hímek a nőstényeket az alkonyati égbolt világos hátterénél. A kérészek hártyás szárnyaikat nyugalmi helyzetben összecsapják a testük fölött. A második pár szárny sokszor kisebb, mint az elülső, az elevenszülő kérész (Cloeoit dipterum) esetében teljesen el is csökevényesedett. A kifejlett egyedek nem táplálkoznak, bélcsatomájukat levegővel pumpálják fel, ezért potrohúk gyakran üvegszerüen áttetsző. A kérészek testvégén két vagy három hosszú, fonálszerű nyúlvány található. A kérészek többsége az esti órákban rajzik. Ilyenkor az utolsó lárvaalak, a nimfa a vízfelszínre úszik vagy kimászik a szárazra, ahol néhány perc alatt előimágóvá, szub- imágóvá (155/1-2.) vedlik. Az előimágó a kifejlett kérészhez hasonló szárnyas rovar, amely még egy vedlést követően válik ivarérett imágóvá. A szubimágók színei kevésbé élénkek, szárnyaik opálosak, fartoldalékaik rövi- debbek, mint az imágóké. Az előimágók nem minden faj esetében jelennek meg, a tiszavirágnál (Palingenia longicauda) például csak a hímeknek van szubimágóalakjuk, a lárvabőrből kibújó nőstények rögtön párzóképesek. Kérészrajzáskor a hímek kisebb csapatokba verődnek a vízpart közelében, és megkezdik felfelé emelkedő, majd süllyedő násztáncukat. A rajokba repülő nőstényekre a hímek alulról csapnak le, és párzanak velük. A megtermékenyítést követően a nőstények kitoj - ják petecsomójukat, amely igen sok, gyakran 6-8000 petét is tartalmaz. A petés nőstények a vízhez repülnek, hogy a potrohvégükön csüngő petecsomójukat a vízbe juttassák. A kérészek lárvái áramló vizekben élnek, ami alól csak néhány állóvízben fejlődő faj képez kivételt. Közös jellemzőjük a potroh két oldalán elhelyezkedő, mozgatható tracheakopoltyúk és a kifejlett rovaroknál is megfigyelhető két vagy három fonalas testnyúlvány. A lárvák egymástól nagyon eltérő élőhelyeket népesítenek be, ami testfelépítésükben is jelentős különbségeket okoz. A kérészek rendjét hazánkban közel száz faj képviseli. A lárvakérészfélék (Prosopistomatidae) családjának egyetlen európai faja a Prosopistoina pennigerum. A lárva 8 mm-es, pajzs alakú. Folyókban él, Magyarországon először 1943-ban találták meg a Maros torkolatában. 154
