Kozák Miklós: A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépek felhasználásával (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977)
Első rész. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások elmélete - 1. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások
Nempermanens tartomány Permanens tartomány 1.2—6. ábra. A perturbáció értelmezése Rendszerint a hullámfelszín jellemző pontjainak sebességére van szükségünk, mely pontok matematikailag meghatározott jellemzőkkel rendelkeznek. Ilyen jellemző sebességek a következők: — a perturbáció, vagy a hulláméi sebessége (JF), — a hullám tetőpontjának (h'x = 0) sebessége (Wx), — a tetőző vízállások (h't = 0) sebessége (Wt), és — adott vízhozam (Q = állandó) vagy vízmélység (h = állandó) haladási sebessége (TFq, ill. Wh). Ezek azok a hullámsebességek, amelyekre a tanulmány során mint alapfogalmakra szükségünk lesz. Ezen felül, most csak a vízfolyás középsebességével megegyező irányban terjedő, tehát azonos hullámsebességeket ismertetjük. A perturbáció sebessége alatt a hulláméi azon c talppontjának sebességét értjük, mely a vízfolyás permanens és nempermanens tartományát egymástól elkülöníti (1.2—6. ábra). Kleitz [93] már 1877-ben részletesen elemezte a különböző hullámsebességeket. Troesh [78] és Grusevszkij [61] kétféle, elméleti (JF), és észlelhető (JFe) perturbációs sebességet különböztetett meg. A perturbáció sebességét Lagrange következő képletével határozzuk meg: ahol F a szelvényterület, B a víztükörszélesség, h a középmélység, és g a nehézségi gyorsulás. (1.2-11) 44
