Kozák Miklós: A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépek felhasználásával (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977)
Első rész. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások elmélete - 1. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások
Q0 a permanens állapothoz tartozó vízhozam, h't = — az időegységre eső vízállásváltozás, dt d2h h"> =---- az árhullámkép másodrendű, idő szerinti differenciálhányadosa, d t2 W az adott vízállás haladási sebessége (lásd az 1.2.2.3. alatt), J a felszíni esés [100]. Az (1.2—4)-ből láthatjuk, hogy a tetőzés (h, = 0) pillanatában Q ¥= Q0-val. A í4 időpontban (apadás kezdete) a felszíni esés megegyezik a permanens állapothoz tartozó értékkel (J — i), és így az e pillanatban átfolyó vízhozam azonos a permanens vízhozammal. Mivel a Q vízhozam a v középsebesség és az F nedvesített szelvényterület szorzatának függvénye, érthető, hogy a Q vízhozam még a hmax előtt, egy t± időpontban eléri a maximumát (Qmax). Hasonló a helyzet a v középsebességgel is, melynek maximuma (vmax) időben megelőzi a Qmax'Of • A tetőzés (t3) után a vízállás fokozatosan csökken, miközben a t5 időpontban bekövetkezik a felszíni esés minimuma (</min). A fokozatosan változó nempermanens vízmozgás áramlástanilag legfontosabb hidraulikai jellemzői szélső vagy jellegzetes értékeinek időbeli sorrendje, valamely magányos hullám levonulása alatt tehát a következő [100]. ^maxi ^max> Qmax’ ^max> Q — Qo ^ ^ (részleteket lásd az 1.2—2. ábrán). ahol 40
