Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
A zsilipes elzárőszerkezettel szabályozható bukók rövidebbek lehetnek. Előnyük, hogy a bukóéi mélyebbre helyezhető, mint a legnagyobb üzemi duzzásztási vizszint s akkor, amikor a megengedhető legnagyobb duzzasztási vizszint előáll, felnyitható. Folyamatos szabályozással tehát elérhetjük, hogy a tározó tő vize az árhullám levonulása alatt nem változik. Hátrányuk, hogy azok a szerkezetek, amelyek nem automatikusak működésükben függenek az emberi gondosságról, az automatikusak pedig az automatika megbiz- hatóságától. Az ilyen zsilipes elzárószerkezettel ellátott bukóknál használatos a szegmens elzárás, vagy a gát elé süllyeszthető tábla. Szélesebb bukóknál alkalmazzák még a hengeres elzárást is. Automatikus megoldást ad a bodos gát, a szektorgát és a nyerges gát. (8.32 ábra). 8.6.2. 4 Szifonok Árapasztásra, vagy vizszintszabályozásra előnyös szerkezeti sajátosságaik miatt gyakrabban használnak nyerges szifont, mely egy lefedett bukó- gáthoz hasonlit. A nyerges szifonok számtalan változata fejlődött ki, ami részben a fejlődést tükrözi, részben azt juttatja kifejezésre, hogy az egyes szifonoknak más-más műszaki feladatot kell teljesíteniük. A nyerges szifon ugyancsak zártszelvényű, U vagy alakban hajlított szerkezet, mely - a csőszifonoktól eltérően - önmagától automatikusan tud üzembe lendülni. Fontosabb szerkezeti elemeit a 8.33 ábra tartalmazza. Vizsgáljuk meg, hogy a tározó vizszintjének fokozatos emelkedésével hogyan lendül üzembe a szifon és milyen hidraulikai folyamatok játszódnak le benne. A szifon bukójának koronaszintje a tározó üzemi viz szintjével egyezik. Mindaddig, amig a tározó vizszintje ezt a szintet el nem. éri, addig a szi87 8.31 ábra Bukóaknák hirdaulikai méretezése
