Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
Az igy kapott Z = Z(X) felszingörbének a szabad átbukás biztosítása céljából a gyűjtőcsatorna minden pontjában alatta kell maradni az oldalbukő korona szintjénél. A gyűjtőcsatorna keresztszelvényépek változtatásávalszabályozhatjuk a felszingörbe koordinátáit. Ajánlatos a csatorna a érdességét nagyra felvenni, hogy ezzel vegyük figyelembe az egyébként elhanyagolt többlet energia veszteségeket. A gyűjtőcsatorna vizét surrantóban, vagy erős burkolatú mederben, a völgyoldalon vezetjük az alvizi mederbe (8.28 ábra). Méretezésüket lásd a 9. 22. 23. 25 és 39 alatt. Ha csökkenteni akarjuk a tározó árvíz okozta vizszint tulemelkedését, ezt a bukőgát hosszának növelésével érhetjük el. Ilyen lehet a kétoldali vasbeton szerkezetű bukógát (8.29/a ábra) vagy a tört alaprajzú bukőgát (8.29/b ábra). 8.6.2.3 Aknás túlfolyók A műtárgy lényege egy függőleges vasbeton akna, amelyiknek felső része rendszerint kiszélesedik és itt bukik be a viz az aknába, mely a gát alapozási síkjának közelében vízszintes irányba fordul (8.30 ábra) és rendszerint a gát alatt, a vízfolyás tengelyvonalában zárt szelvénnyel vezeti a vizet az alvizi mederbe. A bukóakna fejének kiképzése igen változatos. [9, 33] . A műtárgy üzeme igen egyszerű, de jégre veszélyes lehet. Előnye, hogy megfelelő kialakítással alkalmas vízkivétel és fenékleürités biztosítására is. (8.30 ábra). A bukó alaprajza és az akna keresztmetszete rendszerint kör. 77
