Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
8.5.3 Hidromechanizáciőval épített (iszapolt) földgátak Főleg nagymagasságu gátak és jő homokos talaj esetében számos külföldi országban régebben kiterjedten alkalmazták a hidraulikus töltésépítést (nedves eljárás, vagy hidromechanizáciő). Ennek lényege, hogy töltés - anyagot a kitermelés helyén nagynyomású vizsugárral bontják meg, majd az igy keletkezett, nagysürüségü vizes föld keveréket - másnéven zagyot zagyszivattyuval nyomócsőbe nyomják, mellyet a zagyot a töltéshez szállítják. Itt a sürü zagyot a töltés kék oldalán elhelyezett perforált acélcsövekbe vezetik, melyektől a zagy a töltés közepébe ömlik. A leülepedett anyagról a viszonylag megtisztult vizet folyamatosan elvezetik. Szakaszos építést biztosítanak, melynek során a csövek helyén a zagy szétfolyásának megakadályozására állandóan kis terelőgátakat emelnek. Előnye ennek az eljárásnak, hogy a földanyag szállítási költsége - ha a viz elegendő mennyiségben áll rendelkezésre - igen olcsó - és rövid idő alatt óriási földmennyiségeket lehet mozgósítani. A finomabb szemcsék a gát közepén ülepednek ki és ott vízzáró magot képeznek. Hátránya, hogy alkalmazása csak nagyobb gátaknál gazdaságos, ezenkívül a gát homogén szilárdságának biztosítása nehéz feladat. A rejtett hibák a 30-as években több gátszakadást okoztak, ezért a "száraz” építési technológia kiszorította önálló alkalmazását. Olcsósága miatt azonban ma is sok helyen építenek hidromechanizáciőval vizet áteresztő támasztótestet (pl. az uj asszuáni gátnál). 8.6 Völgyzárógátak vízszabályozási műtárgyainak tervezése 8.6.1 A vizszabályozási műtárgyak csoportosítása A tározó vizszabályozási műtárgyai azok, amelyek a tározó vízkészletét szabályozzák. Ezek a következők:- túlfolyó (árvizek levezetése)- vizkivételi mü (Uzemviz kivételre)- fenékleüritő. 68
