Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

8. A vízjárás szabályozása tározónál

gátmagasság:

H m

0 - 5 m

5 - 8 m

8 - 11 m

homokos

anyag

V 9 a

2/2

2,5/2

3/2,25

iszapos

anyag

y ?a

2,5/2

2,5/2

3, 5/2,5

homokgát elől agyag rézsüvei

V ? a

2,25/2

2, 5/2

3/2,5

homokgát belül agyag maggal

V 9 a

3/2

3/2

3,25/2,5

Pontosabb eredményt kapunk Taylor elméletével, miszerint a rézsű p>° hajlásszögét a talaj if súrlódási szögének és a Taylor-féle számból képzett:

a =-2Hc 7 (8-23)

paraméternek a függvényében kapjuk meg (H - a gát magassága, C a talaj kohéziója, ^ pedig a talaj térfogatsúlya).

Mivel a gát magasságával nő a rézsűhajlás ctg-e, ezért takarékossági okokból szokás, hogy a magas gátaknál a rézsű meredeksége lefelé csökken.

8. 5.2.3 A völgyzárógát talpszélessége

A hidraulikus talajtörés elkerülése érdekében a völgyzárógát talpszélességének egy meghatározott érték fölött kell lenni. A talpszélességre vonatkozó számitások attól függnek, hogy a szivárgási vonalak hogyan helyezkednek el a gát testében. Egyszerűbb az eset, ha a legrövidebb áramvonal a gát alatt helyezkedik el. Ebben az esetben a már ismert Blight-Lane közelitő eljárást alkalmazzák, miszerint az L szivárgási hossz, a talajtól (C) és a gát magasságtól függ:

L = C • H

(8.24)

66