Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
11. Vízerőhasznosítás
leg mint később látni fogjak az atmoszférikus nyomás alá is csökkenhet. A turbina lapátok - és az őket körülvevő állő rész között levő rés tehát túlnyomás alatt áll. Ezért nevezzük ezeket réstulnyomásos turbináknak. Használatos még a teljes beömlésű turbina elnevezés is, azért, mert a viz a turbina teljes kerülete mentén ömlik be a turninába. A harmadik tipusa a turbinának a Pel ton kerék, mely erősen hasonlit a régi malomkerekekhez. Nem teljes beömlésű, hanem részleges beömlésű, mert a turbina lapátjaira egy, vagy több fuvőkán át ömlik a viz (11.11 /c ábra). A sebesen érkező vizrészek a forgó kerék kagylőszerü lapátjaiba ütközve közel 180°-os irányváltozást szenvednek és igy sebességüket is elvesztve esnek le az alvizbe, ez az esés ennél a turbinafajtánál mint veszteség jelentkezik. Tekintettel azonban arra, hogy ez turbina csak nagyon magas eséseknél használható ez a veszteség nem lényeges, sőt megfelelő berendezésekkel kiküszöbölhető. Újabban a propeller turbináknál előfordul, hogy a turbinákat nemcsak a viz energiájának kihasználására használják, hanem időnként szivattyúzásra is. Ezek a szivattyuturbinák, amelyeknek kiképzésénél figyelembe veszik azt, hogy nemcsak mint turbinák járjanak jő hatásfokkal, hanem mint szivattyúk is. A turbinát elhagyó viz a szivőcsatornába jut. A szivócsatorna kialakítására számítási módszer nincs, csak irányelvek, amelyek segítségével a szivócsatorna alakja közelítően meghatározható. Megkönnyítik ezt a munkát a turbinagyárak által kikisérletezett szivócsatorna-típusok. A csivócsatorna fokozatosan bővül. Az első szakasz metszetei körök, a torkolati szakasz metszetei négyszögek. A könyök oldja meg az átmenetet a kör és a négyszög között. Pattantyús A, G, javasolta azt az egyszerüsitést, hogy az átmeneti szelvényeket a negyed körivek közötti egyenesekből alakítsák ki. A vizerőtelepnek igen lényeges része a felépítmény, melynek jellege a turbinák típusától és egyéb szempontoktól is nagymértékben függ [20, 28] . A felépítmény a vizerőtelepnek a csigaházfödém fölötti része. Feladata, hogy védelmet nyújtson a személyzetnek és a benne elhelyezett gépeknek, valamint egyéb felszereléseknek az időjárás viszonytagságai ellen. Fő része a gépterem, de itt szokták elhelyezni a vezénylőtermet, a kapcsolóteret, az akkumulátorhelyiséget, a transzformátorteret, a szolgálati és egyéb helyiségeket. A generátor feladata a turbina mechanikai energiájának átalakítása villamos energiává. A vízerőművekben alkalmazott, un. hidrogenerátorok forgó mágneses mezővel működő, váltakozó áramú, háromfázisú szinkron- generátorok, amelyek csak a pőlusszám és a hálózati periódusszám által meghatározott fordulatszámmal működhetnek. Ezekben a forgórészt (rotor) a mágnes és az állőrész az armatúra (sztátor). A hidrogenerátoroknak nagy pólusszámuk és nagy átmérőjük van. Nem ritkák a 10 m-t meghaladó átmérőjű gépek sem. 293
