Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik

Ha a partfal mögött megfelelően gondozott gyep, vagy olyan keményebb felületű sétány van, amelyikről a viz a felszinen vissza tud folyni a Balatonba, akkor kisebb a partfalak alatti szivárgás és annak káros hatása csökken. Megfelelő szivárgókkal és szürőkavics rétegekkel biztosíthatjuk azt, hogy a falon keresztül a homok kimosása nélkül távozhasson a viz.

A c-c metszeten látható a móló keresztmetszete. Hasonló módon épülnek a többi mólók is a Balaton mellett. A mólók alapját képező iszapos homok lassan bekerül a kövek közé és igy a mólóknak különösen a szegélye süly- lyed az iszapba. Időnként ezért kőhányassal pótolni kell a móló szélén az elsüllyedt kőmennyiséget. Az iszapnak ezt a mozgását a kövek közé elősegiti a móló szegélyén a hullámverés - és a hajóforgalom okozta áramlás.

10.50 ábra

Partfalak cölöprácson

A vitorláshajőkat szintén hosszirányban emelik ki a vizből, mint a tengeri hajókat, megfelelő hajókiemelő kocsi segitségével (10. 51 ábra).

10.5 Magyarország víziútjai

Hazánk földrajzi adottsága kedvező a viziközlekedés számára. Két fő viziutunk, a Duna és Tisza, melyek magyarországi összeköttetése sajnos nincs (10.52 ábra). Kisebb viziutjaink ezekhez kapcsolódnak. Összes vizi- utjaink hossza 1564 km, melyből csak 1321 km hajózható állandóan.

A tananyag terjedelme nem teszi lehetővé, hogy részletesen ismertessük vizuthálőzatunk jelenlegi helyzetét, állapotát és problémáit. E problémákat részletesen tárgyalják a következő irodalmak: 17., 18., 19., 20.

265