Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
\ Sólyapálya 10. 4. 3.1 A kikötőkkel kapcsolatos üzemi létesítmények A kikötőkkel kapcsolatban a legfontosabb, hogy megfelelő csatlakozása legyen szárazföldi forgalomhoz. A hajózás elsősorban a tömegáru forgalmára alkalmas közlekedési eszköz, s ezért rászorul mindig a többi közlekedési ág árugylijtő tevékenységére. A vasúti csatlakozás ezért lehetőleg közvetlenül a rakpartokra v vezető vágányokkal kell, hogy történjék. Ezeket a vágányokat kikötői rendezői pályaudvarba szokták összefoglalni, azonban még kisebb kikötői vágányhálózat esetében is legalább külön fogadó és inditő vágányról gondoskodni kell. A közúti csatlakozást szintén be kell vezetni a rakpartokra, azonban a rakodóberendezések milyensége szerint az utak esetleg nem vezetnek ki közvetlenül a rakpartokra, hanem a raktárokhoz. A daruk ilyenkor a raktáron átnyúlva rakodnak közvetlenül a teherautókra. Közúton általában inkább a darabáru kerül továbbszállításra, mig tömegárukat a vasút veszi át. A rakodás megkönyitésére a darukon kívül különböző rakodőberendezése- ket lehet még használni. Ilyenek lehetnek: szalagok, villástargoncák, elektromos targoncák stb. A kikötőknél a forgalom és az áru fajtája szerint gondoskodni kell rak- tárakról. A darabáru raktára lehetőleg az árvizszint fölött helyezendő el, még akkor is, ha a rakterűiét árvízi elboritása megengedett. A gabonák raktározására részben emeletes raktárházakat kell építeni, részben toronyszerű tartályokban tartják a gabonát, az un. silókban. A kikötőkben egyes áruk hosszabb ideig tartózkodnak és ezért be kell rendezni a kikötőt az ilyen áruk kezelésére és megóvására. Nagyobb kikötőket hütőházakkal kapcsolnak egybe, a gabonaraktárakat a gabona tisztítására alkalmas berendezésekkel és gépekkel szerelik fel és gondoskodnak a • 257
