Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
10. Víziközlekedés, víziutak és műtárgyaik
10.1.5.4 A komphajózás a szárazföldi közlekedés kiegészítője. Lényegében hidat helyettesit a folyókon, tavakon és tengerszorosokon. A komp hatalmas mérető, nagy sikfelületU és teherbírású hajőtest, melynek felületére jármüvek áthajózás céljából ráhajtanak. A komphajó mozgása a típustól függően változó. A gépi meghajtású komphajónak önálló csavarmeghajtása van (pl. a Balatonon Tihany-Szántódi rév között közlekedő jármű és személyszállító komphajó). A vontatóhaj óval manőverező komphajót akomp oldalához szorosan odakapcsolt gépi meghajtású vontatőhajó mozgatja. Ott alkalmazzák, ahol a folyón a hajóforgalom nagy. A köteles komphajó a folyóra keresztben kife- szitett kötél mentén az egyik partról a másik partra közlekedik. A köteles kompoknál a hajó mozgatását maga a vízfolyás végzi(10. 9 ábra). Olyan helyen, ahol nagy vizszélesség, vagy sürü hajóforgalom miatt kötelet keresztben átfesziteni nem lehet a komphajót igen hosszú horgonykötéllel rögzítik, amikor a horgony a folyó közepén van rögzítve. 10.2 Vízfolyások szabályozása a hajózás érdekében A hajózásra alkalmatlan vízfolyásokat a folyószabályozással és folyó- csatornázással! tehetjük hajózhatóvá. Az első esetben természetes., a második esetben mesterséges vizszintről beszélünk. 10.2.1 A hajózás feltételeinek biztosítása folyószabályozással A folyószabályozás alapelveivel, céljaival és módszereivel a Vízfolyások I-ben már foglalkoztunk, s ezért itt csak a lényeget foglaljuk össze. Folyószabályozással számottevően javíthatjuk kisvizek idején a hajózási viszonyokat: a mellékágak lezárásával, a kisvizeknek folyószabályozási müvekkel történő összeszoritásával és az éles kanyarok átvágásával fokozhatjuk az egységes, nagyobb vízmélységű meder kialakulását. Figyelembe véve a folyók szélsőséges vizjárási és meteorológiai viszonyait, megállapíthatjuk, hogy a hajózás idényjellegű szélsőséges kisvizek idején nincs meg a gázlóknál a szükséges minimálishaj ózási vízmélység: árvizeknél pedig a hajók nem férnek el a hidak és egyéb áthidalások alatt; végül jeges viszonyok mellett is szünetel a hajózás. Részletes számításokkal {^20j határozzuk tehát meg a legkisebb és a legnagyobb hajózásivizszinteket (LKVés LNHV). A vízfolyásoknál a mértékadó hajótól függően általában szabványok állapítják meg a hajózási űrszelvényt. Jellegzetessége ennek a hajózási Űrszelvénynek az ut- és vasutépi- 210
