Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

9. Vízlépcsők és műtárgyaik

A kézi meghajtású felhuzószerkezet hegesztett acélállványzatra került. Magasságát úgy határozzuk meg, hogy a felhúzott tábla egy Ax-biz­tonsággal legyen az AVsz fölött. Szivárgásra hajlamos altalaj esetén az alaplemez felső és alsó végén szádfalakat verünk le. Az oldalsó szárnyfa­lakat a szivárgási biztonságnak megfelelő hosszúságra tervezzük. Az oldalfalakban mind a felvizi, mind az alvizi oldalon az ideiglenes elzárás céljára betétgerenda hornyokat hagyunk ki (lásd a 9.2.3.8 alatt). A gát jobb felfekvését a küszöbnél az alaplemezbe betonozott U -gerendával biztositjuk. A gátfő téglalapszelvénye átmeneti felület nélkül, hirtelen megy át trapézszelvénybe. Nagyobb sebességeknél (v >1 m/s) átmeneti szel­vény szükséges. Már kisebb folyók esetén is előfordulhatnak nagyobb fesztávolságok, amelyet közbenső pillérekkel kell megosztani (9.7 ábra). Ennek ellenére az egyes elzárószerkezetekre ható viznyomás olyan nagy, hogy ennek fel­vételére már igen súlyos acélszerkezetű gáttáblák szükségesek. A vízzárást a vízzáró acéllemez biztosítja, mely a segédtartóknak, ezek pedig főtartónak adják át a terhelést. A 9, 32 ábra egy két (rácsos) főtartós sülyeszthető elzáró táblát mutat be. A tábla a pillérek hornyaiban, ill. pillérfülkékben fekszik fel, a görgőkkel adja át a viznyomást a fülkébe helyezett sínekre. Árvízkor a gát az árvizszint fölé emelhető. A két főtartó helyét úgy kell megállapítani, hogy a legnagyobb viz- nyomásnál mindkettő lehetőleg egyenlő nagyságú igénybevételt kapjon, így egyforma főtartót alkalmazhatunk és a görgők, amelyek megtámasztják a főtartókat egyformák lehetnek. A tábla megtámasztása görgőkkel történik, a görgők a gátfőkben, vagy a pilléreken kiképzett hornyokban (nagyobb gátak­nál fülkének nevezzük), síneken mozognak. A fülkék uszadékkal, gallyak­kal, szeméttel megtelhetnek télen az úszó jég beszorulhat. Ennek elkerü­lésére külön borítást kapnak, amely együtt mozog a táblával. A görgők raj­za mellett jól látható a hézagtakaró lemez, de jól látható a hézagtakarő lemez nézetben a C-C metszetben is. A vízzáró lemez a tábla felső szélén csatlakozik a terelőlemezhez, amelyik a táblán átbukó vizet úgy tereli, hogy az ne essék rá a főtartókra. A tábla süllyeszthető bizonyos mértékig, tehát nem küszöbre támaszkodik, hanem egy lépcsőhöz csatlakozik és ru­galmas lemez biztosítja a tábla alsó szélén a vízzárást. A rugalmas lemezt a viznyomás a küszöbnek nekifesziti. Hasonlóképpen a viznyomás a fülke hézagtartó lemezét is nekiszoritja a függőleges oldalfalnak és ezért az oldal­fal ott, ahol ez a lemez surlódik simára képezendő ki, legcélszerűbben acéllemezzel borítandó. A 9.33/a ábra kettős kampós gát-táblát mutat be. Egy alsó kétfőtartós és egy felső egyfőtartős táblából áll, mely utóbbi alsó szélével felfekszik az alsó táblán. A két tábla közös sínen mozog és a táblák magassága közel azonos lehet és igy igen nagy a süllyeszthetősége. A felső tábla görgőkkel fekszik fel az alsóra. Vizzárás 3 helyen szükséges: a küszöbnél, a két tábla között és a fülkéknél vízzáró papuccsal (vagy hézag­163

Next

/
Oldalképek
Tartalom