Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
9. Vízlépcsők és műtárgyaik
A ^ - a viz, a 'j a gát anyagának térfogatsúlya. Ha J ^ 2 t/m^, b/h = = 0,7. Ha a gát alatt felhajtóerő is keletkezik, akkor a talajreakciő csökken, mert a gát súlyának egy részét a felhajtóerő veszi fel. Ha a gát felső-, ill. alsó végénél levő felhajtó erőt a h viznyomás m-ed, ill. n-ed részével fejezzük ki (9.23/b ábra) és optimális szelvényre törekszünk, akkor a 0 pontra felirt nyomaték: melyből a minimálszelvény hajtása (most nagyobb): | l~m7 A talaj reakció szélső értéke vizterhelésnél 2 <5 max (9.17/a) A maximális talaj reakció azonban viznyomás nélkül áll elő és ennek értékét a (9.18) összefüggés adja ( G'max> > ^max)Végül kisebb teherbírású, szemcsés talajok esetében kivánatos lehet, hogy vizterhelés esetén a gát alatt egyenletes talajreakciő keletkezzen (9.23/c ábra). Az ilyen gátak min imái szelvény ének tangense: (9.17/b) 9.2.2.4.2 Pilléres vasbeton gátak statikája Itt csak arra a körülményre hivjuk fel a figyelmet, hogy a gát homlok lapjára ható viznyomás R eredőjének az alapozási sikon való X - távolsága — K (9.24 ábra) függ a h viznyomástól és a gát o< hajlásszögétől: 149
