Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízfolyások rendezése és hasznosítása 2. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
8. A vízjárás szabályozása tározónál
8. A VÍZJÁRÁS SZABÁLYOZÁSA TÁROZÁSSAL 8.1 A tarozásról általában A viz éppoly természeti kincs, mint az olaj, szén és vasérc, csakhogy a folyók felhasználható vízkészlete az időben állandóan változó tényező. Ugyanakkor az egyes vízgazdálkodási ágazatok (öntözés, ipartelepek, vizerő- telepek, tógazdaságok stb.) időben változó vízigényei általában soha nincsenek összhangban a folyók pillanatnyi vízhozamával. Hazánk területének felén dombvidéki vízfolyások vannak, melyeknek vízjárása eléggé szélsőséges és kedvezőtlen: a tavaszi árvizek tározók hiányában legnagyobb részben elhasználatlanul elfolynak, a nyári kisvizek pedig számottevő, vízgazdálkodási célra nem alkalmasak. Tározók segítségével a vizkészletgazdálkodást tudatosan irányítani tudjuk: vízfolyásaink szélsőséges vízhozamait kedvezően befolyásolhatjuk; a vízerőművek tározott vizével nemes (értékesebb) energiát termelhetünk; csökkenthetjük az árvizek kártételét; csapadékszegény évszakokban öntözni tudunk stb. A tározók sokszor egyidőben több népgazdasági célt is szolgálhatnak: öntözés, hajózás, tógazdaság (hal-és baromfi tenyésztés), vizerő- hasznositás, árvizhozam csökkentése, sport, idegenforgalom, klímaváltozás stb. A tározók gazdasági jelentőségét már az ókorban (Egyiptom, Babylon, Róma stb). felismerték és napjainkig mintegy 12000 db 15 méternél magasabb, 1 millió m^-től több milliárd m^ befogadóképességű tározó épült. Hazánk domborzati adottságainak megfelelően - a VITUKI vizsgálatai szerint csak kisebb méretű - főleg dombvidéki - víztározók építése jöhet szóba, melyeknek befogadóképessége összesen kb 750 millió m^. További lehetőséget jelentenek az elsősorban a belvizgazdálkodás céljaira létesíthető síkvidéki tározók és az árvízi tározók. Hazai viszonylatban a kisebb és közepes méretű dombvidéki tározók völgyzárógátjai általában 10-20 m magasak lehetnek, főleg földből vagy kőből épülnek. Jelenleg mintegy 260 tározónk van (a halastavakon kívül), melyek befogadóképessége együttesen 225 millió m^. Az V. ötéves tervben kb 30 komplex tározót tervezünk megépíteni, összesen 170 millió m^ befogadóképességgel. A távlati tervek szerint csak a mezőgazdaság céljára további 180 tározót kell építeni. A nagytávaltu elgondolások már számolnak a teljes lefolyásszabályozással is. 10