Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
8. Egy kavicsrakodó berendezéseinél felmerült hibák
8.2 A hibák A kavicsrakodó beruházási feladatának összeállitásánál és tervezésénél is, nem kellő gondossággal történt az elevátor méreteinek figyelembe vétele, és igy az épitkezés során a tározó tölcsér oly magasra kerillt, hogy ilyen magasra alacsony vízállásoknál az elevátorral kirakodni nem lehetett anélkül, hogy a gém a tölcsér szélébe ne Ütközött volna. A tölcsér felső szélének megállapításánál két szempontot kell figyelembe venni. Egyrészt az elevátor által meg van szabva a felső magasság, amelynél magasabbra a tölcsér szélét tervezni nem szabad, másrészt az a körülmény, hogy a rakodópillér a hullámtéren áll és igy az árvizeknek is ki van téve, megszabja a legalacsonyabb lehetséges helyzetét. A tervező feladata, hogy a két határ közé beszorítsa a szalaghidat, a rakodótölcsért és egyúttal figyelemmel legyen arra is, hogy a rakodótölcsérbe megfelelő mennyiségű kavics tározható legyen. E kettős feladat összeegyeztetésénél a tervező természetesen hajlamos volt minél magasabbra tervezni a rakodótölcsér felső szélét. Az elevátort üzemelő vállalattól kapott első közelitő felvilágosítás lényegesebb kritika nélkül elfogadta és átvette azt az adatot, amit az üzemelő vállalat, mint kirakodási magasságot röviduton közölt vele és amely magasság a vállalat prospektusában is szerepelt. A kirakodási magasság az a vizszinttől mért magasság, amelyik a szállító szalagot vezető felső henger, legfelső vízszintes érintőjének érintési pontjához tartozik. A kirakodási magasságot annak a jellemzésére használhatjuk, hogy milyen magasságban hagyják el a kavicsszemek a szállító szalagot. Mint az általános elrendezés rajzából is látható, a szőbanforgó kirakó berendezésnél a pillér alaphelyzete és a Duna szabályozási vonala nincsen eléggé összehangolva. Természetesen ennek oka lehet a sűrűn beépült parton az ipartelep elhelyezése, a gazdaságos szalaghíd megoldása. Minden esetre kedvezőbb megoldással, jobban igazodva a sodorvonalhoz az uszályok és a kavicsrakodó elevátor könnyebb mozgatását lehetett volna biztosítani. Nem célszerű megoldás a kavicsok osztályozására a kirakodó tölcsér tetejére tervezett hur-rosta (párhuzamos acélpálcákból összeállított rosta). Feladata lett volna, hogy a szállított kavicsból a 130 mm-nél nagyobb kavicsokat kiszűrje és ezáltal lehetővé tegye az ipartelep kőtörőjének működését, (a kőtörő a 130 mm-nél nagyobb kavicsokat összezúzni nem volt képes). Általában kedvezőbb megoldás az, ha a kavicsot még a kirakodóhoz való szállítás előtt, központi telepen osztályozzák és biztosítják, hogy nem kívánt nagyságú kavics ne kerüljön a szállítmányba. Jelen esetben esetleg nagyobb kőtörő berendezéssel lehetett volna csökkenteni annak a kavicsnak a mennyiségét, amelyik jelenleg fölöslegesen kerül szállításra. 95
