Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
7. Egy szennyvíztisztító telep vasbeton medencéjének tönkremenetele
1974. december 8. -án hajnalban a szennyvíztelep határán folyó Wen- dolsky-patakon egy heves, váratlan árhullám vonult le, melynek vizszintje annyira emelkedett, hogy a patak a medréből kilépett és elöntötte a szenny- viztisztitőtelep egész területét. A medencét tehát nem a talajviz emelkedése veszélyeztette. A felszinen hömpölygő viz először a levegőztetőmedence nyitott munkaárkát töltötte meg. Ennek folytán ott igen rövid idő alatt mintegy 3, 5 m mélységi! vizállás keletkezett. 7.2 A vasbeton medence tönkremenetele A nyilt munkagödörbe bezúduló viz a műtárgyat azonnal körülárasz- totta, azt helyéről a felhajtóerő kimozditotta és a szennyviztisztitőtelep vasbeton mlltárgy tönkrement. Az ügyben folytatott vizsgálat az alábbiakat állapította meg. Minthogy a vasbetonmedence önsúly számitás szerint mintegy 850 t-ra 2 tehető, az alapterUlete pedig 620 m , már 1,50 m vizoszlop is elegendő volt a kivUlrő jó vizzárásu műtárgy megemeléséhez. Az építkezés adott fázisában a terv szerinti osztófal és a merevítő bordák betonozása még nem történt meg. Az építés közben esetleg fellépő külső vizszintemelkedés hatásának figyelembevétele elkerülte a tervező figyelmét, megelőzésére pedig nem adott megoldást. Ennek következtében a medence fenéklemezébe nem helyezték el a viznyomást kiegyenlítő és utólagosan lezárható ideiglenes elzárást lehetővé tevő csőcsonkokat. A feluszott medence fenéklemeze a külső viznyomás hatására először domború alakot vett fel, az oldalfalak kifelé dőltek el, a sarkoknál pedig nyirási repedések keletkeztek (7-2. ábra). Az árvíz levonulása után a medencét vízzel feltöltötték, majd a munkagödör leszívása után - mivel a fenéklemez a behordott iszapra a pereme mentén ült fel - a lemez homorúvá vált (az oldalfalak befelé dőltek el). Úszás közben az egész medence elfordult és ki is mozdult az építési helyzetéből (7-1. fénykép). A deformálódott levegőztető medence elhelyezkedését a 7-2. ábra tünteti fel. Már 1974. XII. 10.-én felméréseket végeztek a deformáció mértékéről. A 7-2, ábrán feltüntettük a fenéken és az oldalfalak koronáján felvett szintezési pontok helyét, felül a bemért szinttel, alatta a kimozdulás (megemelkedés) értékével mm-ben. A medence tervezett fenékszintje: 422.55 m B. F. az oldalfalak tervezett koronaszintje pedig 426,55 m B.f. volt. A magassági kimozdulások értékei tehát 28 cm-ig terjedtek, ami a teljes kiemelkedésre utal. A medence fenéklemezén és oldalfalain mintegy 70 db repedés keletkezett. A 7-2. fénykép a déli hosszanti oldalfal közepe tájékán található repedést, a 7-1.' fénykép pedig az északi hosszanti fal deformálódását mutatja. 81
