Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

6. Egy szennyvízcsatorna építésével kapcsolatos hibák

6. EGY SZENNYVÍZCSATORNA ÉPÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS HIBÁK

s 6.1 A helyszín leírása

Egy város szennyvízhálózatának korszerűsítését tervezték. A síkvidéki településen szükségessé vált szennyvízátemelő szivattyúk közbeiktatása. A szennyvizfővezeték egy olyan települést keresztező főközlekedési ut mellett haladt közvetlenül, melyet a csatorna épitése előtt korszerűsítettek és láttak el aszfaltburkolattal. A csatorna tengelyvonala közvetlenül a z útburkolat szélétől 0, 75 m-re húzódott (6-1. ábra).

A csatorna kritikus szakasza a 207. jelű akna környezete, ahol egy átemelő szivattyú volt közbeiktatva. Az említett helyen a gyűjtőcsatorna a terepszinttől számítva nagy, kb. 5 m-es mélységben haladt. A talajviz- szint átlagosan mintegy 2, 7 m mélységre helyezkedett el a terepszinttől, s igy a csatornát csak talajvizszintsüllyesztéssel lehetett megépíteni. Felül 3,6 m vastagságú sötétszürke kövér agyag, alatta pedig 2,1 m vastagságú szürkéssárga kövér agyagréteg feküldt (6-2. ábra). Ez alatt helyezkedett el a talajvizszintsüliyesztés szempontjából kritikus, sárga iszapos finom homok (6-2. ábra).

A 207. jelű aknába, a 30 cm átmérőjű gyűjtőcsatorna, az ut hossztengelyével párhuzamosan jobbról és balról is szállít szennyvizet. Az össze- gyűlekező szennyvizet a 207/a. jelű aknán keresztül az átemelő szivattyú emeli magasabb szintre és továbbítja a magasban fekvő szennyvízcsatorna . szakaszba. A szennyvízátemelő akna rajzát a 6-2. ábra mutatja. Az átemelő szivattyú a terv szerint automatikusan emeli át az érkező szennyvizeket. A helyszinrajzből látható, hogy a csatorna az úttest és a járda között van elhelyezve, mig a szennyvízátemelő és a 207/a. jelű akna a járda szélére került.

71