Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
4. Egy folyami duzzasztómű fenéklemeze kopóbetonjának meghibásodása
- A szerkezeti beton tömbjeinek találkozási felülete mentén mind a felvizi, mind az alvizi oldalon a beton erősen vizáteresztővé vált.- A szerkezeti beton és a kopőbeton réteg közötti kapcsolat vizzáró- ság szempontjából nem megfelelő.- A kopőbeton réteg alsó felületén keletkezett repedések lehetővé teszik a vizszivárgást.- A kopóbeton réteg acélbetétjei lényegében nem álltak szerkezetileg kapcsolatban a szerkezeti beton acélbetétjaivel, igy a kopóbeton réteg mechanikus hatásoknak, felfelé irányuló erőhatásoknak nem tudott ellenállni.- A kopőbeton réteg lényegesen rosszabb vizvezető képességű, mint a szerkezeti beton általában, méginkább a tömbhatárok vizvezető képességével összehasonlitva.- A szerkezeti beton tömbkialakitása olyan, hogy a tömbhatárok felületei mentén a viz mind folyásirányban, mind rá merőlegesen és függőlegesen is szivárogni képes.- A szerkezeti beton finom adalékanyagban szegény.- A kopóbeton vasalása gyenge,az alaphoz történő bekötése pedig elégtelen. 4.3.2.2. A szivárgás hatása A 4.3.2.1. fejezetben felsorolt hiányosságok arra vezettek, hogy a felvizfelőli oldalon - a duzzasztott szint és az alvizszint közötti nyomáskülönbség hatására - a viz beszivárgott a szerkezeti betonba. A duzzasztómű betonszerkezetének vizáteresztő sávján és repedésein átszivárgó viz az al- vizoldali kopóbeton réteg alsó sikjában összefüggő vizréteget alkotott és nyomást fejtett ki a kopóbeton réteg alsó síkjára. Amig a rosszabb vizáteresztő képességű alvizi kopőbeton rétegen át csak itt-ott volt kisebb átszi- várgás, addig lényegében a közel H = 10 m kezdeti nyomású szivárgó viz, 2 szélső esetben mintegy 8-9 Mp/m" felfelé irányuló nyomást fejthetett ki a kopóbeton réteg alsó síkjára, E tetemes nyomás kialakulását az tette lehetővé, hogy a kopóbeton réteg nagy szivárgási ellenállása következtében a szivárgás csaknem teljesen (átmenetileg) megszűnt és ez a réteg felszakadását eredményezte. A kopóbeton rétegre a duzzasztómű üzemi körülményeitől függően szi2 vás is hatott. Ennek nagysága szélső esetben mintegy 0,2 Mp/m értékű lehetett. A kopóbeton réteg alsó felületére ható nyomás teljes kifejlődése után a kopóbeton réteg felszakadása valószínűleg hirtelen következett be. A felszakadt felület homlok részére viszont a gáton átfolyó viz tetemes erőt gyakorolt. A nagy kinetikus energiával rendelkező viz a kopőbetont leszakítani igyekezett, melyhez egy alulról felfelé irányuló szivárgási nyomás is 44
