Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
2. A bangladeshi Karnafüli folyó gátjához tartozó homlokbukós árapasztó pusztulása
2.3 A pusztulás okainak felderítése Az okok kivizsgálásánál a tervek ellenőrzése és a számítások nem vezettek eredményre, mert a vizugrás okozta dinamikus hatások nem voltak számithatők. Ezért részletes modellkísérletekkel igyekeztek az okokat meg- állapitani. A modellben a burkolőlemez alá beépített piezométerekkel mérték alapokra ható felhajtóerőt, figyelembevéve azt is, hogy magasabb vízállásoknál a szivárgó vezetéken át az alviz bejuthat a burkolatok alatti szivárgó rétegbe. A kísérletek azt mutatták, hogy bizonyos alvizszint felett, a burkolat alatt nagyobb felhajtóerő keletkezik, mint a felülről ható, a szerkezetből származó önsulyok és a vizterhelés. A burkolatra felülről csak az elvékonyodott rohanó vizsugár önsúlya hat, mig alulról, a fogaknál már a teljes magasságú alviz nyomása érvényesül mint felhajtóerő (2-2. ábra). Külön modellen vizsgálták a fogak homloklapján kivezeti cső szívó vagy nyomóhatását. Megemlítették azonban, hogy megfelelő érzékeny és megbízható műszer hiányában a vizugrás okozta lüktető nyomásváltozásokat nem sikerült követni. A 2-2. a. ábráról a kísérletek alapján az állapítható meg, hogy az árvíz lezudulása során, a surrantót boritó vb. lemezek alsó felületére, az alulról felfelé ható nyomás értéke kisebb volt a felső terhelés értékénél. A kísérletet végzők úgy nyilatkoztak, hogy sajnos, a kísérlet számos kérdésre nem adott választ, mert a valóságos jelenséget nem sikerült modellezni. Úgy véljük, hogy a vb. lemez alatti nyomások modellezésében is lehettek bizonytalanságok. Így pl. a valóságban igen kedvezőtlen állapot állhat elő olyan aszimmetrikus üzemi állapotnál, amikor egy gát teljes nyílással úgy üzemel, hogy két szomszédos nyílás zárt. Ekkor, ebben a két oldalsó vizládában az alvizszint csaknem vízszintes és a surrantót boritő vb. lemezek alatt is ez a viznyomás érvényesül, mert a viz közvetlenül bejátszhat a dréncsöveken át. Ugyanakkor a működő nyílás vizládájában a nagysebességű vizsugár kinyomja az alviz egy részét a vizládáből, aminek eredményeként számottevően és gyorsan lecsökken a vb. lemezekre felülről ható viznyomás, miközben megmarad az alulról ható többlet felhajtóerő. Mivel az alvizi vízmélység kisebb vízhozamnál csökken, mig a surran- tón lezúduló viz sebessége gyakorlatilag állandó marad, a vizugrás ekkor még mélyebben alakulhat ki, mint nagyobb vízhozamoknál. A vizsgálatot végzők arra a következtetésre jutottak, hogy a surrantó vb. lemezének kimozdulása aszimetrikus üzemnél és Q = 1190 m^/s-os vízhozamnál kezdődhetett el. Egy másik kedvezőtlen körülmény, hogy a vizugrás mindig erősen hullámzó vízfelszínt hoz létre a vizládákban, ami ugyanilyen változó felszíni terhelést eredményez. A vb. lemezekre ható közel állandó alsó terhelés és a változó felső terhelés olyan kedvezőtlen dinamikus erőhatást hozott létre, amelyik igen könnyen mozdította ki helyéről a vb. lemezeket. 24
