Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
1. Földgát surrantós árapasztó műtárgyának meghibásodása
lépő sebességeket. Az elméleti számítások szerint a vízszintes felszínről, arra merőlegesen lépnek ki a vizrészek, mégpedig a szádfalhoz közelebb nagyobb sebességgel, a szádfaltől távolabb csökkenő sebességgel. A legnagyobb, talajtörés szempontjából legveszélyesebb sebesség tehát a szádfal mellett áll elő és nagysága attól fUgg, hogy változatlan vizterhelés mellett a szádfal milyen mélyen van a felszín alá beverve. Ha a beverési mélység zérussal egyenlő, akkor elméletileg végtelen sebesség keletkezik azon a ponton, ahol a szádfal alsó éle a talajjal érintkezik. Az 1 -2. b. ábrán a bevert szádfal mentén a száraz oldalon lefelé áramló vizsebesség van feltüntetve. Az ábrán látható, hogy a szádfal körüli áramlásnál a szádfal alsó végpontjában szintén végtelen nagy a sebesség. Természetesen a valóságban ez nem állhat elő a szádfal alsó éle környezetében a sebességek növekedtével megszűnnek azok a feltételek, amelyek mellett a szivárgást leiró és alapul választott törvényszerűség érvényes (v.=k. J) A megnövekedett sebességek miatt azonban a szádfal csúcsa körül a talajrészecskékre ható dinamikus nyomás megnő, a talajrészecskék átrendeződhetnek, vagy, ha a d mélység sekély a részecskék a talajfelszín fölé nyomódnak és előáll a hidraulikus talajtörés. Tehát sekély leverési mélység akkor is kedvezőtlen, ha az éles sarkot megkerülő áramvonalképből, vagy pedig a kis beverési mélységhez tartozó kilépési sebességek vizsgálatából indulunk ki. Ha most vízépítési műtárgyakra térünk át, amelyek alatt szivárgás indulhat meg, akkor az egyszerű földbe süllyesztett alaptömb esetében is, közelítéssel alkalmazhatjuk a szádfalak körüli szivárgás analógiáját, azaz az alaptömb mögött létrejövő szivárgást közelítőleg hasonlónak tekintjük egy szádfal mögötti szivárgással. Az 1.-3.a. ábrán egy h viznyomásnak kitett építmény, laza talajba süllyesztett alaptömbjét látjuk. Az O-C vonal mentén a szivárgást közelítőleg úgy tekinthetjük, mintha az egy d mélységre levert szádfal körüli szivárgás része volna. Itt is a d mélység csökkenésével a kilépő sebesség nő és ha d, továbbá a BC értéke is igen kicsi, akkor talajtörés állhat elő. Ha számítással is akarjuk ezt a sebességet vizsgálni, akkor nem a teljes _h nyomást kell figyelembe venni, hanem csak azt a h^ nyomásmagasságot, amelyik a teljes viznyomásból megmarad, akkor, ha az A - B - C útvonalra eső veszteség-magasságokat levonjuk. Az 1 -3. ábrán egyúttal feltüntettük azt a nyomásvonalat, amelyik a talajba merülő B - (3 alapvonalra ható felhajtóerőt mutatja. Az l-3.b. ábra a kilépő sebesség számítását mutatja, terhelő szűrő esetében. A terhelő szűrő alatt fennmaradó d mélység a mértékadó, mert ha terhelő szűrő ellenállását elhanyagolhatónak tekintjük, akkor a szűrő alatt, közvetlenül az épület függőleges fala mellett (O - C), végtelenhez közeledik a kilépő sebesség értéke, ha a d értéke zérushoz közeledik. A szivárgási sebesség gyakorlatilag minden esetre elérhet olyan értéket is, amelynél a terhelő szűrő alsó finomabb rétege vagy eltömődik, vagy behatol a felsőbb durvább rétegbe és mindenképpen a szűrő pusztulását okozhatja.
