Kozák Miklós - Sabathiel József: Vízépítési hibák (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

13. Vízfolyásokba vezetett szennyvízlevezető csövek hibái

1974. IV.24. és VI. 4. helyszíni szemlék, amelyen a felperes és alperesek képviselői a szakértők vettek részt.

1974. IX. 20. a parti csőszakasz ellenőrző mérésének befejezése.

A csővezeték a hossz-szelvényben jelzett B ponton tehát eltörött.

Itt laza karimás csőkötés volt, és a szakadás alkalmával a laza karimát tartő perem a Duna felőli csőről leszakadt a hegesztőn mentén. A vizsgálat alkalmával a két csővég helyzetét a búvárok pontosan megállapították. A két eltörött csővég helyzete a 13-2. ábrán látható. A laza karimákat tartő csavarok egy része (a karima alsó szélénél jieszakadt és a helyéről kipattant.

Laza karimák

13-2. ábra

Törött lemezkarimás csőkötés a búvár felmérések alapján

A csővezeték tehát a 13-1. ábrán jelölt B pont környezetében eltörött és a keletkezett károk a következők voltak:- a vízpart közelében eltörött a csővezeték vízben fekvő vége megemelkedett; a szennyvíz a parton ömlött a folyóba. ^- Az üzemben egy megbhibásodás következtében kb. 5000 m pakura ömlött a csővezetéken keresztül a folyóba, melyet 1974. január elején észleltek.

(A pakurára vonatkozóan részletes leírást adunk Radványi Rudolf főmérnök leírása alapján a tanulmány végén.)

A tervek szerint a csőre kőterhelés került volna (13-1. ábra), mégpedig a viz alatt és a viz fölötti részen egyaránt szabályos trapéz alakúra kiképzett kőrakat alakjában. A vizalatti szakaszon trapéz alakú kőrakat nem volt feltalálható, és a száraz szakaszon (13-1., 13-2,- 13-3. fényképek) a kőrakat külső alakja nem volt felismerhető, és a kő nagy része a cső két ddalán a munkaárokba csúszva feküdt. Csak néhány kő maradt az acélcső záradékán. A csővezetéknek az A-C szakaszát a törés felfedezésétől szá157