Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

32. Egy belvízcsatorna rendszer tervezése, építése és üzemeltetése során felmerült problémák

32.5. Tanulságok

Figyelembe véve az egész ügy menetét a következő tanulságokat vonhatjuk le: 0 .

1. A tervet mindig maradéktalanul és pontosan kell végrehajtani.

2. A készre jelentett, de hiányosan, félig és helytelen kliszöbszintekkel megépített létesítményt nem szabad átvenni.

3. A belvízcsatornákat - különösen a belvízveszélyes időszakokban - állandóan üzemkész, gyommentes és feliszapolődástől mentes állapotban kell tartani. Amennyiben ezt az üzemeltető elmulasztja, csak önmagát hibáztathatja a keletkezett károkért.

4. A gyomnövényzettel benőtt csatornák és műtárgyai a rendszer vízszállítók épess égét eredeti értékének 5-20%-ára is képesek lecsökkenteni.

5. Egy bonyolult belvízcsatorna hálózatot ma már csak rendszertechnikai szemlélettel, tehát számitógéppel szabad méretezni. Egyetlen programmal, csak az alapadatok megváltoztatásával számtalan üzemi és műszaki változatot is lehet futtatni, ami számszerű bizonyítékokat ad a terv alátámasztásához.

6. A kettős Üzemű (öntözés és belvíz) csatornáknál számolni kell a csatornák fokozott gyomosodására és a talajvizszint megemelkedésére. Mindez rontja a belvízi üzem hatékonyságát és növeli a fenntartási költségeket.

7. Folyók árvédelmi töltése mellett fekvő belvízjárta területek, az altalaj vízáteresztő képességétől függően, számottevő vizutánpótlást kaphatnak árvizek idején a folyó mederből is. Ez a probléma még nincs kellően tisztázva.

8. Közbenső átemelő szivattyúállásokkal számottevően növelhető a belvízrendszer vízelvezető képessége. Célszerű, ha az ilyen helyekre olyan műtárgyakat tervezünk, amelyek erre alkalmasak.

9. Az átereszek kedvezőbb hidraulikai kiképzésével is növelhető a belvízrendszer vízelvezető képessége.