Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

31. Kétszintes, vasbeton ülepítő medence létesítésének tapasztalatai

mozdulást és a repedések további növekedését nem észlelték. Az 1974 telén és tavaszán 2 db mérőhídon csak Brimmell mikroszkóppal észlelhető, de nem mérhető tágasságu hajszálrepedése feltehetően hőváltozás okozta dilatációból származott.

1974 őszén hajtották végre a 3. sz. vizzárősági próbát. A feltöltés és a leürítés nem változtatta meg sem a repedések méreteit, sem helyzetét.

A harmadik vtzzárósági próbáig semmiféle javítást nem végeztek a repedéseken. Ezek az üzemelő medencében a szennyvíziszaptól eltömődtek. Ezt követően azonban, az átadás előtt a repdéseket kitisztították és hig cement tejjel töltötték ki. $ szennyviztszap tulajdonsága gyorsan kolmatálta a darázsfészkes helyeket is.

A kétszintes ülepítő 1974-1977 közötti üzemelési (meghosszabbított jótállási) ideje alatt a konszolidáció gyakorlatilag lejátszódott, a műtárgy végleges helyzetében felfeküdt, külső beiszapolődással, belülről kolmatálódással, vízzáróvá vált. A repedt részeken, a repesztés előttivel egyenlő nagyságú igénybevételek többé nem képződhetnek. A medencevégeket igénybevevő terhek is csökkentek. A repedéskori reakciőátrendeződéshez tartózó igénybevételek a végeken is kisebbedtek a konszolidáció vége felé.

A reakcióéloszlás ebben az állapotban közelíti meg leginkább a tervezésnél feltételezettet.

Hangsúlyozni kell még azt is, hogy a rre dence építése hidegebb, télies időszakra esett, amikor a beton kötése lelassul, és a technológiai fegyelem is lazább.

Bár a tervező statikai méretezését nem ismerjük, de az eseményekből úgy tűnik, hogy a fenék lemez alatti tényleges talajreakció eloszlás és a terhelés időmenti alakulása nem a terv szerinti elképzelések szerint alakult. Kivitelezéskor nem biztosította az előnyök megvalósításához szükséges, építéstechnológia ilag ugyan nehezen realizálható feltételeket: a peremeken felfektetést; az ágyazat lazulás mentességét; az ágyazat szélső sávja inak ellenterhelését.

Úgy tűnik, nem gondoltak azokra az eltérésekre, amelyek kivitelezéskor a tervhez képest kikerülhetetlenül előfordultak. (Nem folytonos-egyenletes felfekvés, fenéklemez nem kétirányban dolgozása, merevség és erőjáték változása az építés különböző szakaszában). Nem tartotta be a szerkesztési szabályokat. (Minimális vasszázalék, behorgonyozások, toldások, fenékkiékelések, munkahézagok kiképzése.) Ezért a fenéklemez, középen lent a falperemszakasz mindkétoldali túl iténybevétele, alulvasalása, középső szakaszon a peremerők kom- penzálatlansága következett be.

Kivitelező jobb felfekvést, jobb tömörítést, jobb betonacéltoldást-behor- gonyzást, szakszerűbb munkahézag kiképzést, építési szakaszolást, célszerűbb hiba elhárítást, tömörebb betont, jobb korrózióvédelmet, a szerelvényeknél sokkal jobb vízzárást biztosíthatott volna. Szakszerűbb kivitelezés esetén kisebb abszolút nyoma tékértékek, nagyobb befogási nyoma tékok adódtak volna. Ekét hatás eredményeként kisebb, esetleg a határigénybevételt nem, vagy alig meghaladó középső repesztő nyomaték jött volna létre.- 15 -