Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

44. Sió töltésdepónia-szakadás

A szakadás helyén végezett szemle alkalmával a Sió mederbe csúszott betontörmeléket, valamint 2 db ép szélű, előregyártott betoncsődarabot találtak (44-2. kép). Az utóbbiakról megállapítható volt, hogy semmiképpen nem lehettek a régi zsilip maradványai. A Slő depónia tetején friss földhányás maradványt, a felső l m-es szakaszon szerszámnyomokat is észleltek.

Felderítést végeztek a tekintetben Is, hogy akár a Sió, akár a csatorna felől történhetett-e alállregelődésből származó szakadás. Mivel a mederfenéken számottevő kimélyülésre utaló nyomokat nem találtak, a szádpallősort is meglelték, e feltevést elvetették.

Az előzőek alapján arra a megá llapitásra jutottak, hogy a rongálódást az okozta, hogy a beeresztő zsilip építését utoljára hagyták, sőt azt valószintlsi- tették, hogy annak építését szakszerűtlenül meg is kezdték. Ezt látszik igazolni az a körülmény is, hogy a Tervező állítása szerint a gátőr munkálatokat tapasztalt a sérült mederszakasz partján.

A károk keletkezésének okait vizsgálva valószínű, hogy az újonnan épített, valamint a jókarba helyezett régi csatornák megnövekedett vízhozamát a régi műtárgy nem tudta levezetni, a viz fokozatosan felduzzadt és a nagy nyomáskülönbség hatására fellépő szivárgás a már említett kedvezőtlen hatásokkal párosulva az átszakadás okává válhatott.

A helyreállítás érdekében az uj zsilip számára más nyomvonalat kellett kitűzni (1. 44-3. ábrát), és tervezői művezetés mellett a zsilipépitési munkálatokat sürgősen el kellett végezni. Halaszthatatlan volt továbbá a mintegy 350 m3-nyi lefolyást akadályozó zátony kotrással történő eltávolítása is, és az árvízvédelmi biztonságot rontó depónia hiány pótlása. Az utóbbit a mintegy 1 km távolságról a helyszínre szállított, közel 2800 m3 földanyag segítségével végezték el.

44.3. Tanulságok- Csatornák, vízfolyások szabályozásánál, jőkarba helyezésénél a mederérdesség és a hidraulikai jellemzők változása javítja a vizátbocsátó képességet. Ezen túlmenően az árvíz levonulása is meggyorsulhat, magasabb árhullámok kialakulása várható. Éppen ezért a befogadó vízfolyás felől haladva gondosan felül kell vizsgálni a meglévő műtárgyak vizáteresztőképességét, az alsóbb szelvényekben kialakuló sebességek értékét.- Meglévő rendszerek átépítésével vagy további csatornaszakaszoknak meglévőkre való csatlakoztatásánál az előző bekezdésben említett vizsgálatokat el kell végezni.- Súlyos műszaki hibának tekinthető az a megoldás, amikor az alsóbb szakaszon lévő műtárgy vagy csatorna vizemésztőképessége kisebb, mint a felsőbb szakaszéra mértékadó vízhozam. Éppen ezért mind az építési, mind a fenntartási munkálatokat úgy kell megszervezni, hogy a kártétel nélküli vizlevezetés biztosítható legyen.- A kiviteli tervben szereplő építési sorrendet be kell tartani.- 156 -