Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
44. Sió töltésdepónia-szakadás
44. SIÓ TÖLTESDEPÓNIA-SZAKADÁS 44.1. Előzmények A Sió simontornyai vasúti hid felső, baloldali szakaszán található kezdetben lápos, mélyfekvésll területen 1904-ben vizrendezési munkákat hajtottak végre. Az altalaj mélyvonulatain gyűjtőcsatornák, illetve drénhálőzat épitése biztosította a felszíni viz elvezetését, a talajvizszint szabályozását. A rendszerben összegyűjtött vizet a Sió 44+016 fkm szelvényében egy 0 60 cm-es csapőajtős zsilipen át vezették a befogadóba (44-1. ábra). A lecsapolt terület felett mintegy 9,06 km^ kiterjedésű külső vízgyűjtőterület húzódik, amelynek vize a belvizes terület állandó vizutánpótlását okozza. Már az 1904-ben kiadott vízjogi engedély megadásánál sem voltak tekintettel a kűlvizgyűjtőre, csak a lecsapolandó terület műszaki megoldását vizsgálták. A Sió balpartján csak a szóban forgó terület alatti mederszakasz épült ki árvízvédelmi védtöltés, e felett rendezetlen depőnia húzódik a Sió-parton. Bizonyos helyeken a lefolyástalan területeken épült megcsapoló árkok vizének levezetésére a depőniát megnyitották. A korábban épült drénhálőzat a gyűjtőcsatornákba vezette a vizet. Sajnos e csatornák fenntartását az idők során elhanyagolták (44-1.* kép), igy az egész terület elszennyeződött, nagyrészt mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált. Ez tetemes kárt okozott, m'ivel az egyébként jóminőségű talajon a foltszerűen szárazon maradt részeken jő termésátlagot lehet elérni. A területet használó Gazdaság a kedvezőtlen körülményeken változtatni akart, ezért a terület rendezése és hasznosítása érdekében megbízta a Tervezőt, hogy a szükséges tervdokumentációt készítse el. A Gazdaság - mint beruházó - előírta, hogy a Tervező lecsapoló hálózat kialakításakor a nagyüzemi táblakialakitás igényét tartsa szem előtt, és a régi lecsapoló rendszernek csak azokat az elemeit hagyja meg, amely a fejlesztés érdekeivel összeegyeztethető. A Tervező a méretezéskor a kűlvizek levezetésére QiriC!7-os előfordulási valószínűségű, a belvizes területeken pedig az adott térségre irányadó 50 l/s/km2 lefolyásra kerülő vizet vett alapul. Az összegyűlekező viz befogadóba való vezetésére - szakágazati javáslatra - 200 1/sAm2 fajlagos vízlefolyást biztositó zsilipet terveztek. Erre való tekintettel a Sió 44+016 fkm szelvényében lévő régi zsilipet meg kellett szűntetni, és helyébe a 44-2. ábrán látható 1,00x1,20 m-es ikerszelvényű zsilip építését vették tervbe. Az uj csatornákból kikerülő földanyagot a megszüntetendő régi csatornák feltöltésére kívánták biztosítani.- 150 -
