Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)
43. Sajó ártéri vasúti híd összeomlása
A rombolás utáni helyzet á rtéri hid alatt, ami mintegy 2,6- 2,8 m/s körüli középsebességnek felel meg. Figyelembe véve a hullámteret alkotó felső homokos-agyagos talajra megengedhető v = 0,70- 1,00 m/s körüli határsebességet, a hid alatti talaj fokozatos kimosása bekövetkezett. Valószínű, hogy a kimélyülés a hid alatti burkolólapok végénél kezdődött és fokozatosan hátrarágódva területileg és mélységében is terjedve mosta ki a pillér alapok körüli al talajt. Tanulságos mérlegelni azt is, hogy miért éppen a baloldali hídszerkezeti elemek, illetve a töltés ment hamarabb tönkre? A 43-1. ábráról kitűnik, hogy mind az anya- meder helyszínrajzi alakulása, mind a baloldali árvízvédelmi töltés vonalvezetése a sodorvonal balparti töltés felé való szorulását okozhatja, tehát a kimosás adott kialakulásának ebben szerepe lehetett. A helyreállításra irányuló tevékenység egyrészt a jövőben várható nagyobb árvizek biztonságosabb levezetésére, másrészt a vasúti forgalom mielőbbi helyreállítására irányult. Első lépésben a lefolyást akadályozó sérült hidszerkezetet távolították el robbantással, majd a ki- mélyülés feltöltése, terméskővel való hatékony biztosítása következett. Ezzel egyidőben hidprovizőri- um építésével a forgalom megindítására is intézkedések történtek. Ugyancsak gyors ütemben kellett kivitelezni a sérült töltésszakaszok helyreállítását, egyéb védelmi müveket. Az uj hidra vonatkozó vízjogi engedély az uj LNV feletti 1,00 m- es szabadnyilás betartását írja elő.- 148 43-5. ábra Az összedőlt hid vázlatos hosszmetszete
