Kozák Miklós - Hamvas Ferenc: Vízépítési tapasztalatok (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1982)

31. Kétszintes, vasbeton ülepítő medence létesítésének tapasztalatai

A metszet

/ munkagödör kontúrvonala 31-2. ábra

A vasbeton Ulepitő medence A metszete

31.3. A károsodás tényleges és feltehető okai

Az építésvezetőség egybehangzó véleménye részint a repedések, az utólag megépített vb. oldalfalak és összekötő elemek megépítése után keletkeztek és fejlődtek ki végleges méretükben (állítólag nem ez az egyetlen ilyen vb. medence, amelyik ilyen körülmények között megrepedt).

A hibák kialakulása döntően építési (talán) tervezési hiba is. Az építési folyamat, annak időrendi sorrendje hoz bennünket közelebb a hibák lényegének megértéséhez.

Előbb az alaplemez alatti kavics feltöltés készült el, téli, fagyos hőmérsékleti viszonyok között. Elvileg már itt két hiba is előfordulhat:- az ágyazat kellő tömörítésének hiánya, mely egyenlőtlen talajreakcióra, majd ez egyenlőtlen süllyedésekre, ez pedig repedésekre vezethet;- ha a kavicságyazat vízzel telitett és az teljesen átfagy közvetlenül a betonozás előtt, akkor az alaplemez alatt a hatalmas jéglencse keletkezhet, mely később a jég elolvadása után megroskad, s igy a vb. alaplemez elveszti támasz- tékát, ami szintén egyenlőtlen talajreakcióra, s ez pedig repedésekre vezethet.

Az adott esetben a fenti okok mindegyike vagy bármelyike előfordulhatott (utólag, adatok hiányában, már nem lehet megállapítani, hogy a vizsgált esetben mi is történt).

Az alaplemez elkészülte után következett az oldalfalak épitése. Már itt kiemelendők a következők:- az alaplemez alakja, funkcionális okokból, fordított csonka kúpos;

• - az alaplemez egyenletes vastagságú, a kerületén nincs körülfutó, me- revitő vb. borda.