Kozák Miklós - Hamvas Ferenc - Sárosi Lajos - Szalay Miklós: Vízépítési szerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
2. Vízépítési művek burkolatai
- mechanikai erőhatások,- biológiai és kémiai hatások. 2.2.2.1 A burkolatokat érő hidrológiai és meteorológiai hatások A burkolatok többségét viz-hatás éri, melyek a hidrológiai és meteorológiai folyamatoknak és az adott helyzetnek megfelelően különböző káros hatásokat válthatnak ki. A burkolat felületét érő csapadék eróziós hatása annál nagyobb, minél hevesebb az eső. Kő- és lapburkolat esetén a hézagokba hatolhat és bennük a lefolyó viz a burkolat alját is erodálhatja. A csapadék Utőereje általában csak a gyep- és agyagburkolatokat képes erodálni. Műtárgyaknál, különösen nagyobb magasságokról koncentráltan a burkolatra ömlő vizsugár súlyos károkat okozhat. Erre ügyelni kell. A burkolatra ráfolyő, a külső felületekről származó külvizek is veszélyeztetik a burkolatokat. Az ilyen vizeket övárokkal kell elvezetni (2-1. ábra). A téli csapadék (hó, jeges eső) a burkolatok hézagaiba vagy a burkolat anyagába befagyva okozhat károkat. A változó meteorológiai viszonyok hatására a burkolatok nyáron felmelegednek és térfogatuk kiterjed. Ha a burkolat dilatációs szerkezete a tágulást nem teszi lehetővé, akkor a burkolat felpuposodik és gyorsan tönkremegy. Télen a fagy hatására a burkolatok térfogata csökken és a cementhabarccsal kihézagolt részek megrepedezhetnek. A fagy káros hatása a víztől telítődött köveket mállás ztja azáltal, hogy a megfagyott viz térfogata megnő. A burkolatok felfagyása a legveszélyesebb, mely akkor keletkezik, ha a burkolat alatt talajvíz van, amely átáztatja, telíti az altalajt. Fagyás hatására az altalajban jéglencsék keletkeznek, amelyek előbb megemelik, lazitják a burkolatot , majd azt megrepesztlk és mozgásba hozzák, és végül a burkolat megbomlik és tönkre megy. 2.2.2.2 Burkolatokat érő hidrodinamikai hatások A mozgó viz a burkolatra hidrodinamikai hatásokat fejt ki. Az áramló viz a burkolatra akkor fejthet ki koptató, erodáló hatást, ha a burkolat ellenállása kisebb mint az eróziós erő (pl. gyepburkolat és nagy áramlási sebesség). A horda lékos viz annál nagyobb koptató hatást fejt ki, minél nagyobb a sebesség és a hordaléktöménység. A mozgó viz dinamikus erőhatást (ütő és szivóerőt) fejthet ki a burkolat felületére, mely előbb a burkolat lazulását, majd annak teljes tönkremenetelét okozhatja. A szívóhatás a burkolat-elemek hézagai között okozhatja az altalaj fokozatos kimosódását, erózióját. A hullámverés hatásával is számolni kell, melyet a széljárás és vizijár- müvek okozhatnak. A rövid, szél- és hajőkeltette hullámok káros ütő és szívó hatásukat a burkolat hézagain át fejhetik ki a burkolat ágyazatára, melyet erodálhatnak és a burkolat összeomlik. A gátak szabályozásával előidézett hosszú hullámok azáltal lehetnek károsak, hogy a vlzszintet gyakran változtatják, s ez maga után vonja a talajvizszint gyors süllyedését a burkolat alatti vagy a burkolat nélküli talajban. A gyors talajvizszlntsüllyedés óriási mértékben meg8
