Kozák Miklós - Hamvas Ferenc - Sárosi Lajos - Szalay Miklós: Vízépítési szerkezetek (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
3. Beton, kő, föld és vegyes gátak
A homogén sulygátakat tehát tömbökben építik, sakktáblaszeriien. Ez az építési mód lehetővé teszi, hogy a cement kötése közben keletkezett hő csökkenjen, ami egyébként olyan káros felmelegedést okozhat, hogy lerontja a beton szilárdságát. A már elkészült betontömbök közé kerülő tömböt egyébként szoros illeszkedéssel épitikbe. A beton kötésekor keletkező káros hőtöbbféleképpen küszöbölhető ki: a már említett tömbökre osztással és helyes építési üzemezéssel; hütőcsőhálőzattal; s végül a viz-adalékanyag egy részének őrölt jégporral történő helyettesítésével. A tömbökben történő építés eredményeként csökken, ill. megszűnik a zsugorodás okozta igen káros repedés a betonban. Egy az utóbbi években alkalmazott ilyen épitésmódot mutat a (3-6. ábra), ahol a kiosztott tömbök egymástól függetlenül, egymás után kerülnek beépítésre. Építés közben az egyes tömböket elválasztó hézagokat nem zárják le vizzáróan és a szivárgó viz számára azok egy drénhálózatot képeznek, melyeken át a szivárgó viz a légfelöli oldalon eltávozhat anélkül, hogy a gát belsejében káros nyomást fejtene ki. Helyes tömbméretek esetén a gát homogén sulygátként működik. A hézagokon átszivárgó viz mennyiségét a gát homlokfalának tökéletes szigetelésével csökkenthetjük. A nagy hőmérsékleti és változó nyomás ingadozásnak kitett, általában nagy dimenziőju gáttest különböző részei különböző mértékben és irányban mozognak. Ezeket a mozgásokat — dilatálásokat, kitéréseket — a repedésmentes alakváltozás méreteintulmenőhelyekentervszerűen, megfelelő szerkezeti elemek — dilatációs hézagok — beépítésével kell biztosítani. 75 3-6. ábra Tömbökből épült sulygát keresztmetszete
