Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.4 A talajvíztér hidrológiai vizsgálata és a hidrológiai jellemzők bevonás a ahidraulikai számításokba

kút adatából megszerkeszthetjük egy-egy terület jellemző kapcsolati görbéjét, amiből a jelleggörbe rekonstruálható (Kovács, 1959/a).

Az eddigiek során a talajviztér vizháztartását évi átlagos értékek alapján jellemeztük. A feladat jellegétől függően szükségünk lehet azonban az éven belül egy-egy rövidebb, az átlagostól eltérő időszak jellemzésére is. Ha a meghatározott összefüggések szerkezetét rövidebb időszakra vonatkozóan is elfogadhatónak tekintjük, és feltételezzük, hogy csak a párolgás és a beszivárgás nagysága változik hónapról-hónapra, eljárásunkat havi jellemzők meghatározására is alkalmassá tehetjük.

További közelítésként fel kell tételeznünk, hogy mind a beszivárgás, mind a párolgás évi változását szabályos szinusz hullámmal közelitjük meg, amelynek minimuma zérus, maximuma tehát az átlagos érték kétszerese (8-14. ábra).'

Ahasonlitó sikon, ahol a párolgási veszteség és a beszivárgásból eredő táplálás egyenlő, a két jellemzőnek egy hónapra jutó átlagos értéke a (BP) tényező tizenketted része. Figyelembe véve a minimum és a maximum °- 95 -