Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
Bevezető
arra törekedtünk, hogy akiválasztott fejezetek olyan kérdéscsoportokat öleljenek fel, amelyekkel kapcsolatosan uj, korszerű eredményekkel tudjuk kiegészíteni a tanfolyam hallgatóinak az egyetemi képzés során megszerzett ismeretanyagát. Minthogy azonban az előképzés nem homogén, ezért nem szorítkozhattunk csak a kiegészítő anyagrész ismertetésére, hanem akiválasztott fejezetek tárgyalását az alapfogalmaktól indulva a hasznosítható eredményekig vezetjük végig, és egy-egy témakörben zárt és kerek tanulmányt kívánunk hallgatóink rendelkezésére bocsátani. Már szőlottunk arról, hogy az egész vizsgálatkör nem szorítkozhat egyetlen tudományszak területére. Maga a talajvizkérdés eleve két, vizsgálati módszerében is eltérő tudományterületet fog össze, a talajvizhidrolőgiát és a szivárgáshidraulikát. A mozgás lassabb volta viszonylag nagyobb mértékben engedi érvényre jutni a sok ismeretlen változótól befolyásolt véletlen jellegű hatásokat a kausálisan leírható dinamikai folyamatokon túlmenően , mint a felszíni vizek esetében. Ezért a sztohasztikus hidrológiai tárgyalás- mód összekapcsolása a mechanikai összefüggésetekéi a felszínalatti vizfaj- ták tárgyalása során hangsúlyozottan indokolt. Ezt a két fő témakör geológiai, talajkémiai és kolloidikai, talajtani, valamint agronőmiai ismeretek összehangolt tárgyalásával kiegészítve adja a talajvíz kérdések vizsgálatának teljes tudományos körét. Ezek közül a kapcsolódó tudományszakok közül mi elsősorban a hidraulikai kérdések közül válogattuk a tárgyalásra kerülő fejezetek anyagát. Kerültek a kiválasztott témák közé azonban hidrológiai, talajkolloidikai (kémia) és talajtani kérdések is, olyanok elsősorban, amelyek alapvetően visszahatnak a hidraulikai feladat megoldására (a felületi terhelés hidrológiai meghatározása, a mértékadó szemátmérőt döntően meghatározó kolloid méretű aktiv szemcsék mennyisége), vagy amelyeknek helyes értelmezését csak a talajvizmozgás ismeretében, tehát a hidraulikai folyamat megismerése utján adhatjuk meg (a sőfelhalmozódás és a vízháztartás kapcsolata). A választott témák más szempontból is csoportosíthatók. Néhány közülük olyan alapjelenséget vizsgál, amelynek ismerete egyaránt szükséges minden szivárgási feladat megoldásához. Ilyen a szivárgási tényező helyes értelmezése és meghatározása, az értékét befolyásoló talajfizikai és talajkolloidikai jellemzők szerepének tisztázása. Ugyancsak az alapfogalmak közé sorolható a háromfázisú zóna víztartalmának jellemzése és a felületi hatások leírása is, hiszen ezek is felhasználásra kerülhetnek más jellegű vizsgálatokban, azonban ezek legkiterjedtebb alkalmazása a mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatokhoz kötött. A másik nagy csoportot a határozottan alkalmazott kutatást felölelő fejezetek alkotják, amelyeket tovább oszthatunk aszerint, hogy talajvizet tápláló, vagy lecsapoló létesítményt vizsgálnak, vagy ilyen tervezéséhez adják meg a szükséges alapadatokat. Az első csoportba tartozik az öntöző-csatornák szivárgásának tanulmányozása; az öntözés hatására bekövetkező talajvizfelszin változások előrejelzése. Az alkalmazott kutatási eredményeket ismertető fejezetek második csoportjába sorolhatjuk a sófelhalmozódás és a talajvizháztartás kapcsolatának elemzését- 7 -
