Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.4 A talajvíztér hidrológiai vizsgálata és a hidrológiai jellemzők bevonás a ahidraulikai számításokba

Ha ezek közül az egyenletek közül a vizsgált áramlás jellegének megfelelő alakot a függvény mentén állandónak feltételezett sebesség (Dupuit feltétel) értékével összevetjük:

v = kdy/dx; ill. v=kdy/dr; 5-14

és ismerjük a felületi hatást mint az x vagy az r vizszintes távolság függvényét, a mozgásjellemzők számítására szolgáló egyenleteket meghatározhatjuk.

A hidraulika könyvek csak példaként, mint legegyszerűbb megoldást, az egyenletesen megoszlő felületi hatás számításba vételét (£, (x) = E) mutatják általában be (Polubarinova-Kocsina, 1952; 1962; Aravin-Numerov, 1953) és nem vizsgálják a felületi hatás számszerű alakulását, amit már hidrológiai kérdésnek tekintenek. A gyakorlati feladatok azonban ezek nélkül a hidrológiai összefüggések nélkül nem oldhatók meg, sőt a hidrológiai és hidraulikai összefüggések olyan szorosan fonódnak egymáshoz, hogy csak a kettő együttes vizsgálata adhatja meg a mozgás helyes tárgyalását. Ezért eljárást mutatunk be a talajviztér vízháztartásának hidrológiai jellemzése alapján a felületi hatások közelitő számításba vételére.

Vizsgáljunk először egy, az egyik oldalán a felszín által határolt talaj - tömböt, és Írjuk fel ennek vizháztartási egyensúlyát (2-14. ábra) (Kovács, 1959/a). A vizsgált hasáb mélységi méretét úgy választjuk, hogy azt atalaj- viztükör két részre ossza, igy tehát az magába foglal egy meghatározott térfogatot a gravitációs talajviztérből is (a talajvizfelszin alatt ) és a háromfázisú zónából is (a talajviztükör és a felszín között). Az igy körülhatárolt tömbre felírhatjuk a kontinuitási egyenletet, amely szerint a vizsgált térbe érkező és onnan távozó vízhozam különbsége, összegezve a vizsgált idő intervallumban, egyenlő lesz a hasábban tárolt vízmennyiség megváltozásával.

2tBF <l> - PF G> + Dbe (t) ' °KI (tÜ At = ±Av ± Aw* 6-14

o

Az egyenlet jobboldalán lévő tagok mind függvényei a vizsgálat időpontjának.

B (t) a csapadékból eredő beszivárgás a felszínen keresztül, amelyet

tehát úgy határozhatunk meg, hogy a csapadékból levonjuk a felületről (növényzetről) közvetlenül elpárolgó mennyiséget és a felszíni lefolyás értékét. Ez a jellemző a kiima adottságokon (csapadék mennyisége, párolgás a felszínről) függ a vizsgált terület felületének állapotától (lejtésviszonyok, tájolás, növényzet), valamint a talaj minőségétől, kémiai jellegétől és szerkezetétől, ami a beszivárgás intenzitását befolyásolja. A felületi és talajviszonyokat össze foglalt an jellemezhetjük a felszíni lefolyás értékének és időbeli változásának mérésével.- 79 -