Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. rész. Általános alapismeretek - 1.3 A kolloid méretű szemcsék hatása a halmaz szivárgási jellemzőire
(az ásványtani vizsgálattal meghatározott kaolinit tartalom adatokból szerkesztett) az előzőektől lényegesen különböző eredményt ad (4-13. ábra). További, számunkra fontos eredménye az idézett tanulmánynak az a mérési sorozat, amellyel a szerzők a vizsgált kapcsolat változását elemzik attól fiiggően, hogy az agyagtartalom értékek ülepitéssel, vagy ásványtani vizsgálattal voltak-e meghatározva. A vizsgálathoz különböző Keuper-márga minták eltérő módszerrel mért adatait használják. Az eredményeket összefoglaló ábrájuk (amelyet 5-13. ábraként közlünk) szerint az ásványtani vizsgálattal mért adatok szoros kapcsolatot mutatnak. Az ülepitéssel meghatározott pontok nemcsak nagyobb szóródást adnak, hanem a közéjük szerkeszthető kiegyenlítő görbék ugyanahhoz a plaszticitás-adathoz sokkal kisebb agyagtartalmat rendelnek, mint az előző összefiiggés. Az összegyűjtött, különböző laboratóriumokban eltérő módszerekkel mért adatpárokat két ábrán összefoglalva ábrázoltuk, éspedig a 6-13. ábrán a plasztikus határ is az agyagtartalom (w -S„ ) kapcsolatát adó pontokat,-p -1 p a 7-13. ábrán pedig hasonlóan a folyási határ és az agyagtartalom (w^-S ) közötti összefüggést. Az első és leglényegesebb megállapítás, amit az összes adatot mutató 6-11/a, ill. a 7-11/a ábráknak az alapján tehettünk, az volt, hogy — elhagyva a kiugróan eltérő eredményt adó minták adatait, amelyek minden esetben különleges viselkedésű agyagásványok (Na montmorillonit) jelenlétével magyarázhatók — a maradó több mint ötszáz minta adata nem az agyagásványok típusa, hanem az agyagtartalom meghatározási módja szerint rendeződik. Az ábrák mezőinek bal felét fedik az ülepitéssel mért adatpárokból szerkesztett pontok, mig az ásványtani vizsgálattal meghatározott adatok pontjai az ábrák jobb oldalán találhatók. Az eltérő tipusu pontok tartománya éles határ mentén válik el egymástól. A határvonalat közelítően a következő egyenletekkel írhatjuk le: 3/2 wp = 0, 125+0,42 ; 1-13 wf = 0,17S+1,26 S2*'2. 2-13 Csak kevés pont esik az igy meghatározott határvonalnak az eltérő jellegű oldalára, és ezeknek az "idegen oldalon" lévő pontoknak a távolsága a határtól kicsiny, az eltérés általában kisebb, mint a plaszticitás-adalok mérésében elérhető 10 %-os hiba, amit az ábrán szaggatott vonallal tüntettünk fel. A Na montmorillonit eltérő viselkedése ásványszerkezetével magyarázható. Ezek a kristályok ugyanis lemezeik között is aktiv töltéssel rendelkeznek, igy itt is vizmolekulákat köthetnek le, ami a folyási határ értékét jelentősen növeli (300-500 %). Dumbleton és West észlelte néhány mintán, hogy azok folyási határa a vizsgálatra történő előkészítés és a mérés között eltelt idővel növekedett, a teljes vizfelvétel kialakulása lassan történt meg.- 58 -
