Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.2 A talajvízfelszín fölötti rétegek víztartalmának jellemzése

ciős faktor is, sőt ennek számszerű értéke is egyezik a korábban megállapítottál. Az a tény, hogy a pontok egy része nem a redukcióval számitott görbe, hanem a kapcsolati egyenes mellett helyezkedik el, azzal indokolható, hogy a mérés nem tömör szemcsehalmazban történt, és igy a vizburkok a szemcsék körül nagyrészt függetlenül, egymást nem befolyásolva alakultak ki. A két adatsornak megfelelő vonalak egymáshoz viszonyítva háromszoros . eltérést mutatnak. A két relativ vizgőznyomás közelítően a Kuron- ill. a Mitscherlich-féle higroszkőposságnak felel meg, a hozzájuk tartozó szivás (pF =7, 0 - 8, 0 ill. pF = 4, 5 - 5, 0) hányadosának hatodik gyökét 1/6

(----------) = 2, 8 -3,2) vethetjük tehát össze ezzel az aránnyal. A jó egyeV

2

zés ugyancsak a viztartalómnak a szivás 1/6-ik hatványával való kapcsolatát igazolja.

3-12. táblázat

A kvarcszemcsék felületén megkötött higroszkőpos vizréteg vastagsága Capek mérései szerint

A részecskék átmérője

Az adszorbeált vizréteg vastagsága

p/po =0,96

p/po = 0, 36

1,0- 0, 25

0,000145

0,000064

0,25- 0,1

0,000133

0,000034

0,1- 0,05

0, 000069

0,000031

0,05- 0,01

0,000056

0,000021

0,01- 0,005

0,000051

0,000010

0,005- 0,001

0,000039

0,000040

További igazolást ad néhány számitott és mért pF görbe összehasonlítása és azok jó egyezése is (5-12. ábra).

Az ellenőrzés alapján elfogadva a 13-12. egyenletet, abból — ismerve a vizsgált halmaz szemcséinek méretét, alaki jellemzőjét és a hézagtérfogatot - közvetlenül számithatjuk a pF görbének a tapadó erőket jellemző felső szakaszát. Közelítésként feltételezhetjük, hogy abban a tartományban, ahol az igy számitott tenzió V < 10 cm (pF < 1), a tapadóerőt már elhanyagolhatjuk a kapilláris erőhöz viszonyitva, tehát itt választhatjuk azt a függőlegest, ahol ahy értéket a kapilláris zónát jellemző második szakasz szer- 46 -