Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.2 A talajvízfelszín fölötti rétegek víztartalmának jellemzése

maradó víztartalmat adja meg. így végezve azonban a vizsgálatot, a

nagymértékben függ a megfigyelést végrehajtó személyétől. Ezért maga Lebegyev is már a centrifugálással történő meghatározást javasolta, majd ennek helyettesítésére vezették be a könnyebb meghatározás érdekében a kompressziós mérést. Fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra, hogy a háromféle meghatározási mód nem ad egyező értéket, ezért csak az azonos módon mért adatok hasonlíthatók össze (Lebegyev. 1963). A talajvizfelszin alatt a szemcsék közötti hézagok telitettek (n = W). Effölött a felület fölött a víztartalom (annak O < W < n tartományon belül változó értéke ) a talaj telítettség adatát adja meg. A telítettség mértékének meghatározása sem történhet azonban a talajvizfelszin feletti rétegből vett és vizsgált minta víztartalmának, mint egyetlen adatnak az ismeretében. Ugyanaz a víztartalom ugyanis más mértékben telíti a mintát, ha az tömött vagy laza, ha szemcséi nagyok vagy kicsik, ha a szemcsék és a viz közötti tapadóerő vastag vagy vékony hidrátburkot képes lekötni. Ezért vezették be a víztartalom jellemzésére a telítettségi tényező használatát, amely a térfogatra vonatkoztatott víztartalom és a hézagtérfogat hányadosa

értéke tehát kétfázisú talajban_s = 1, teljesen száraz talajban pedig zéró, mig a kötött víztartalomig kiszáradt (u.n. légszáraz W=W^) talaj telítettségét jellemző értéket js^ -al jelöljük (Kezdi, 1962.).

Ugyancsak a telítettség jellemzésére szolgálnak a talajtani vizsgálatokban alkalmazott víztartalom-értékek, amelyek a háromfázisú halmaz meghatározott telítettségi állapotát Írják le, a pillanatnyi víztartalom ezekhez viszonyítva tehát telítettségi mérőszám.

Ilyen jellemző a vizkapacitás (w,7Tr, ill. W,,,^) az a víztartalom, --------------------— VK V Ix

a

melyet a szemcsék a gravitációs erővel szemben visszatarthatnak, ami tehát a feszültségmentes tér kivételével az összes hézagot telíti. (Itt eltérünk a magyar irodalomban általában alkalmazott VK, HV, DV, és h^

jelöléstől. A will. W jelölés alkalmazása közvetlenül tájékoztat arról, hogy súly-, vagy térfogatszázalékra vonatkoztatott víztartalomként számi- tottuk-e a szóban lévő jellemzőt. Az index mutatja — a korábban használt jelölésekkel azonosan — hogy ez a víztartalom milyen állapotra vonatkozik. A javasolt jelölés egyezik a külföldi irodalomban szokásossal (wfc), és a változtatás azonos a talajmechanikában legutóbb bevezetett módosítással - folyási határ _F helyett Wp, plasztikus határ P helyett Wp — is.) A holtviztartalom (w , ill. W ) azzal a vízmennyiséggel egyenlő, amelyet a HV HV- 35 -