Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. rész. Általános alapismeretek - 1.2 A talajvízfelszín fölötti rétegek víztartalmának jellemzése

3 2 Sr o 3 2 ) (s-0, 75s ) s - V, (-p—(s. - 0, 75s ) s. O 1 l-s I 0 1 o o 46-11 a középsebesség számítására pedig a o 47-11 o összefüggést. A legtöbb gyakorlati esetben függőleges mozgást kell vizsgálnunk a talajviz feletti háromfázisú rétegen keresztül pl. beszivárgás a talajvíz­hez (c=+l),vagy a gyökérzóna viz pótlása a talajvízből (c=-J_). Ezeket az állan­dókat helyettesítve a 42-11. egyenletbe az integrált numerikusán kell meg­oldanunk fokozatos közelítéssel. Ez kiterjedt számítást, és ezért számító­gép alkalmazását igényli. Említettük, hogy a rétegben a szemcsék közötti hézagokat teljesen (kétfázisú rendszer), vagy részben (háromfázisú rendszer) viz tölti ki. Annak mérésére, hogy a réteg mennyi — fizikai eszközökkel elvonható — vizet zár magába, a víztartalom értéke szolgál. Ez a jellemző, a definíció szerint annak a vízmennyiségnek a súlya, amely a vizsgálati körülmények­nek megfelelő — természetes vagy meghatározott állapotú —mintából 105 C°- os tartós szárítással elvonható, viszonyítva azt a kiszárított szemcsehalmaz un. száraz súlyához. (Kézdi, 1962.). Meghatározásához tehát a kiindulásul választott állapotú minta nedves (G ) és szárítás utáni súlyának (G ) az is­n o merete szükséges. Az igy sulyszázalékban kifejezett víztartalom: 1.2 A TALAJVÍZ FELSZÍN FÖLÖTTI RÉTEGEK VÍZTARTALMÁNAK JELLEMZÉSE- 33 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom