Kovács György: Talajvízkérdések a mezőgazdasági vízgazdálkodásban (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

3. rész. Öntözőrendszerek üzemével és tervezésével kapcsolatosan megoldandó szivárgási kérdések - 3.1 Öntözőcsatornák szivárgása

S T

s = cos , tehát a vízszintes befogó s’ = cos (— — ) - 0, 70711, míg

ÍZ ÍZ ÍZ O 4

o

S T

a függőleges befogadó a függőleges rendezővel egyenlő t’ = sin (— —).

ÍZ J T1

o-Ebből a keresett sugár

s;- fn2(| i,+ [co3(| f)- 0.7071] 2 =■

' o o

= n, 5 - 1,4142 cos (| ^). 11-31

1 S 4

o

A második és a harmadik kép közötti kapcsolatot egyébként a vízszintes eltolásnak megfelelően az alábbi egyenletek jellemzik:

r = S + it ; s’ = s - cos — = S - 0, 7071;

4

r’ = r - cos ; 12-31

4

r’ =s’ + it’; t’ = t .

Már most megjegyezzük, hogy a Verigin által feltételezett áramlási mezőt a további vizsgálat egyszerűsítése érdekében kiegészítjük. Felső határoló potenciál von álként ugyanis a harmadik képen ábrázolt 14-11-13- -12-15 félkört fogadjuk el, ami a tárgysikon vonalkázással jelölt 4-11-14 és 5-12-15 területrészekkel nagyobb a Verigin által vizsgált mezőnél. Megtehetjük ezt egyrészt, mert az igy felvett kiegészítés elhanyagolhatóan kis eltérést okoz csak. Másrészt már Verigin rámutatott arra, hogy bizonytalanság jelentkezik a 4-11 és 5-12 határvonalon felvett határfeltételekben. Kétségtelen, hogy a kapilláris szívás következtében a talajban a viz a csatorna vizszintje fölé fog emelkedni. Minthogy a kapilláris sáv vízszállítása is jelentős lehet, feltehető, hogy ezzel a kiegészítéssel jobban jellemezzük a tényleges helyzetet, mint az eredetileg alkalmazott áramlási tér megtartása esetén.

Az ilyen módon definiált és kiegészített harmadik képből már minden nehézség nélkül meghatározhatjuk negyedik képként az egyenesekből álló árammezőt (w sik; 5-31/e. ábra), ugyancsak a források és nyelők leképzésekor alkalmazott transzformációs függvény segítségével.- 140 -