Koroknai Ákos - Schlégel Oszkár: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű és elődvállalatainak vízgazdálkodása 1808-1918. (Vízügyi Történeti Füzetek 11. Budapest, 1978)

Bevezetés: a Rimamurány — Salgótarjáni Vasmű Rt. szerepe és jelentősége ipari és műszaki fejlődésünkben A Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet keretében működő Magyar Vízügyi Múzeum — az OVH Vízellátási és Csatornázási Főosztálya megbízásából — már több éve folytat kutatásokat a hazai vízellátás és csatornázás múltjának feltárása érdekében. Az eddigi kutatások az ipari vízellátás 'kialakulása terén hozták a legfigyelemreméltóbb és legérdekesebb eredményeket: az ország egyik első nehézipari nagyüzeme a „Rimamurány— Salgótarjáni Vasmű Rt." irattárának anyaga bepillantást nyújtott a korszerű ipari vízgazdálkodás kialakulásának történetébe. Kitűnt, hogy a több vállalót egyesülésével 1881-ben létrejött RMST megalakulása nemcsak ipar- és technikatörténeti szempontból volt korszakalkotó esemény gazdasági-műszaki fejlődésünkben*. Az ipari vízhasználat sokáig egyértelmű volt a vízerőhasznosítással. Csak a XVIII—XIX. századi ipari technológiák fejlődésének hatására jelent meg az iparban a víz, mint (a termelésben felhasznált) nyersanyag. A víz, mint a kohászat nélkülözhetetlen eszköze, előfeltétele — szerepét változtatva és bővítve, jelentőségében növekedve — jelen volt már a faszéntüzelésű olvasztók, hámorok, majd a koksztüzelés és kavarás korszakában és jelen van a modern vaskohászatban, a nagyipari acélgyártásban is. Az üzemi vízellátás problémája — a vízért való küzdelem a kohászatban a termelés koncentrációja, a korszerű nehézipari vállalatok kialakulása idején került előtérbe. Ennek a folyamatnak tipikus példája az RMST kialakulása és működése. Az RMST elődvállalatai a XIX. sz. elején még a feudális korban alakultak: a Murányi Uniót 1808-ban, a Rimai Coalitiót 1810-ben alapították a Gömör megyei vasművel ők. E két részvénytársaság (!) közös alapításaként jött létre a Gömör-megyei Vasművelő Egyesület (1845). A három vállalat fúzionálásávail keletkezett a Rimamurány-völgyi Vasművelő Egyesület (1852) (a RIMA). Az elődvállalatok sorában legkésőbb (1868-ban) keletkezett a Salgótarjáni Vasfinomító Rt. (a SALGÓ), amely — a legkorszerűbb technika alkalmazásával — 1870-ben kezdte meg munkáját. Az új vállalat európai látókörű és rátermett műszaki vezetője — Borbély Lajos — e legkorszerűbb üzem műszaki színvonalát állandóan fejlesztette, korszerűsítette s így az gyorsan a régi, korszerűtlen (és a szétforgácsolt ipartelepítés nehézségeivel is küzdő) konkurrens vállalatok fölébe került. Az új versenytárs sikerei láttán a RIMA már az 1870-es évek derekától kereste a SALGÓ-val való fuzionálás lehetőségeit, de erre csak 1881-ben ke* Az RMST volt az egyik első hazai vertikális nehézipari nagyüzem, amelyet műszaki vezetője Borbély Lajos a legkorszerűbb technika alapján teremtett meg.