Koroknai Ákos - Schlégel Oszkár: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű és elődvállalatainak vízgazdálkodása 1808-1918. (Vízügyi Történeti Füzetek 11. Budapest, 1978)

melése 4551 bécsi mázsát, az ózdi nyerssíntermelés 11 455 bécsi mázsát ,a forraszvasé 8123 bécsi mázsát, míg a lemeztermelés 1081 bécsi mázsát ért el. A borsodnádasdi lemezgyár felállításával és 1865-ben történt teljes üzembe helyezésével szükségtelenné váltak a klenócvölgyi hámorok és frisstüzek, amelyek beszüntették a termelést. A lemezgyár 19 900 bécsi mázsa hengerelt vasat és 4 140 bécsi mázsa lemezt termelt (amelyben három kavarókemence üzemelt). 1867-ben leállították a málnapataki frisselö és nyújtóművet is és ezután a régi gyártelepek közül csak a rimócai hámor üzemelt. Vagyis az egyesülésen belül is folytatódott a termelési koncentráció. 1879-ben jelentős mértékben bővültek az ózdi és a borsodnádasdi gyártelepek: Ózdon 5—5 gázkavaró és gázforrasztó kemence, 7 kettős gőzkazán és hengermű létesült. így az ózdi nyerssintermelés 62 660 q-ra, a borsodnádasdi 18 005 q-ra, az ózdi készárutermelés 52 230 q-ra, a nádasdi 21 135 q-ra emelkedett. # * * A Rima legnagyobb versenytársa 'a vasgyártásban a Salgótarjáni Vasfinomító Rt. lett, amely 1868-ban alakult és korszerűen berendezett gyártelepén 1870-től termelt, a mikori s 71 400 q nyers sínt és 72 300 q kész vasárut állított elő. A gyártelepen néhány év alatt 10 gőzkazán, 10 korszerű kavaró- és 8 forrasztó-kemence létesült, majd további luppa (nyerssín)-hengersorral, 2 luppa-kalapáccsal, durva-, közép- és finomhengersorokkal bővítették a berendezést. A gyár a Salgó-patak vizét használta. (Borbély Lajos első jelentős technikai újítása: a kavarókemencék regeneratív gázfűtése 2. ábra. A Salgótarjáni Vasmű vízkivételei