Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
7. Víztározás - 7.4 Az árvízcsökkentő tározók méretezése
532 7. Víztározás azért is igaz, mert egy idő után bizonyos Qtá Qé max vízhozammal eresztik le a tározott vizet az 1. típusú tározóból, hogy a következő árvízhez az üres legyen. (A Qtá megválasztása az alvízi meder lebocsátóképességétől függ, általában igen kis vízhozamérték.) A gyakorlatban leginkább alkalmazásra kerülő fixküszöbű árapasztós árvíztározók méretezését (3. típus, 7-f8.c ábra) az alábbiakban és a 7.4.3 fejezetben részletezzük. Ezen méretezési esetben hidrológiai-hidraulikai számításokat kell végezni. Megjegyezzük, hogy a 3. típusú árvíztározási eset félig automatikus szabályozást jelent, ezért félautomata működésű árvíztározónak is nevezhetjük. A tározó árvízcsökkentési mértékére vonatkozik az alábbi, Bukovszky-Marone- féle szabály. Eszerint, ha valamely Qé = Qm érkező, mértékadó árhullám maximális vízhozamát n-edrészére akarjuk csökkenteni (azaz az alvízre Qtá — vízhozamot bocsátani), akkor a tározandó vízmennyiség: A', n — 1 tározandó — ^teljes [m3 (7-74) ahol Ateijes az érkező árhullám teljes tömege. A szabály háromszög alakú árhullámképek feltételezésével könnyen igazolható, de érvényessége tetszőleges árhullámalaknál is fennáll. A 7-)9. ábrán látható Qm maximális vízhozamú árhullámot mértékben kívánjuk csökkenteni. Igazolható, hogy a távozó árhullámcsúcs az ábrán ráesik az érkező árhullám apadó ágára. Eszerint az érkező árhullám tömege: Ate,jes = ^ [m3] (7-75) ahol T az árhullám teljes időtartama. 7~49. ábra. A fixküszöbű bukós árapasztóval ellátott árvízcsökkentő tározókra vonatkozó Bukovszky-Marone-szabály
