Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
2. Hidrológiai statisztikai módszerek - 2.2 Előkészítő vizsgálatok
2.2 Előkészítő vizsgálatok 31 R standardizált értékéből a normál eloszlás táblázatából (2-17. táblázat) határozzuk meg a függetlenségre jellemző valószínűséget. A túrkevei csapadék esetében D = 112,8 cr2 — 53,1 (számítása a 2.3.1.1 pontban) R = 1,062 <tr = 0,176 R* = 0,352 « 1,96 vagyis a függetlenség biztosra vehető, ill. a függetlenségre jellemző valószínűség: F{R*) = 0,361 p= 72,2% > 5% 2.2.2.5 y2 (khi négyzet)-próba Az adatokat X(—Xi+i koordináta-rendszerben ábrázoljuk. Ha az ábrázolt ponthalmaz valamilyen szabályosságot mutat (valamilyen vonal körül csoportosul, vagy az adatok zöme két, a csúcsukkal érintkező síknegyedbe esik), a függetlenség kérdéses, az adatok az utánuk következőkkel kapcsolatban vannak. Ha a ponthalmaz szórt, az adatsor független. A függetlenség valószínűségének számszerűsítésére a koordináta-rendszerben ábrázolt ponthalmazt középértékük környékén (esetleg egész értéknél) 2 egyenessel 4 részre osztjuk és meghatározzuk az egyes negyedekbe eső pontok számát (riij). Az egyenes lehetőleg ne menjen át egyik ponton sem. Ha a pont mégis az osztóegyenesre esik, fél-fél pontot számítsunk az egyes síknegyedekbe. Ha az alábbiak szerint kiszámított y2 < 3,8 (p > 5,0% a y2 eloszlás 2-30. táblázatából / = 1 szabadsági foknál), az adatsor függetlensége bizonyosra vehető. ahol N a pontok száma, a számlálóban az átlószorzatok szerepelnek, a nevezőben levő tagok a sor- és oszlopösszegek, azaz: A túrkevei csapadékra vonatkozóan a vizsgálatot a 2-9. ábrán mutatjuk be. Az osztóegyeneseket 8,5-nél húztuk meg. Az egyes síknegyedekbe eső pontok számát (riij) az ábrán adjuk meg (2-44) nij = nu + «12 n»i = nu + «2i n2j = «21 + «22 «i2 = «12 + «22 (2-45) 2 Í2-12-8-7)2 y2 = 29---------------1 = 0/027 « 3,8 20 9 10 19
