Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)

4. A hidrológiai körfolyamat elemeinek számítása - 4.1 A párolgás

4.1 A párolgás 197 4—8. táblázat. A vízfelület tényleges párolgásának számításához szükséges szorzótényezők (c) értékei Kádtípus Hónap Tengerszint feletti magasság ím A.f.l < 200 800-1000 „3 m2”-es IV. 0,88 0,92 süllyesz­V. 0,88 0,92 tett VI. 0,88 0,92 VII. 0,88 0,92 VIII. 0,88 0,92 IX. 0,88 0,92 X. 0,88 0,92 Év 0,88 0,92 „GGI-3000” IV. 0,75 0,85 süllyesz­V. 0,78 0,89 tett VI. 0,80 0,94 VII. 0,76 0,86 VIII. 0,73 0,81 IX. 0,73 0,78 X. 0,73 0,77 Év 0,76 0,84 „A” típusú IV. 0,71 0,77 felszíni V. 0,73 0,80 VI. 0,75 0,82 VII. 0,75 0,80 VIII. 0,76 0,80 IX. 0,78 0,82 X. 0,82 0,86 Év 0,76 0,81 Megjegyzés: 200-800 m magasságban fekvő területekre interpolá­lással kell megállapítani az átszámítási tényező értékét. magasság és a hónapok függvényében a 4~S. táblázat mutatja. A tározó vízfelü­letének tényleges párolgása tehát: P — c ■ P' [mm/hónap] (4—9) A táblázatban nem szerepló' XL, XII., I., II., III. hónapokra az évi szorzó- tényezó't alkalmazhatjuk. Példaképpen határozzuk meg a 4.1.1.2 fejezetben szerepló' tározó vízfelületé­nek párolgását a székesfehérvári párolgásméró' kádak adatainak felhasználásával. A kádak típusai: „3 m2”-es süllyesztett és „A”-típusú párolgásmérő kád. A kádak tengerszint feletti magassága Ilim A.f.< 200 m A.f. A kádpárolgási adatokat a

Next

/
Oldalképek
Tartalom