Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)

4. A hidrológiai körfolyamat elemeinek számítása - 4.1 A párolgás

192

4. A hidrológiai körfolyamat elemeinek számítása

havi középértéke, w [m/s] havi közepes szélsebesség). A számításokat táblázatosán célszerű elvégezni (4~4- táblázat), egyes lépései a következők:

1. A telítettségi nedvességtartalom havonkénti értékeinek meghatározásához először a vízhőmérsékleteket kell kiszámítani, a léghőmérsékleti adatok alapján. Novembertől márciusig a víz (valamint a jég és hó) felszínének havi közepes hőmérsékletét közelítőleg azonosnak vehetjük a léghőmérséklettel. Ez a közelítés azért is megengedhető, mert ezen hónapok párolgása az egész évi párolgásnak kb. 10—15%-át teszi csak ki.

2. Áprilistól októberig terjedő időszakra a vízhőmérséklet számítását a /-5. és 4~6. ábrák alapján végezzük. A számítást a februári-márciusi súlyozott középhőmérséklet meghatározásával kezdjük:

U = ! • <iii -t- | • <ii = 0,67- 5,5 + 0,33- 6,4 = 5,8 °C (4-2)

Az áprilisi vízhőmérsékletet a t\y = 12,7 °C levegőhőmérséklet és az U = 5,8 °C segédváltozó alapján (interpolálással) a 4~5- ábrából lehet leolvasni: f]v = 15,2 °C. Ha U < 0 adódik, az áprilisi lég- és vízhőmérséklet azonosnak vehető.

Az áprilisi víz hőmérsékletek számítása

s*

g

<3

£ «

4

12

'1 t to *1

~j| 8 ■ ’I

e 8 io 12 h te is A víz közephómérséklete áprilisban, t‘w°,C

ábra. Az áprilisi vízhőmérséklet számítása

3. Számítjuk az áprilisi és májusi közepes léghőmérsékletek különbségét:

Aí = tv — tiv = 16,2 — 12,7 = 3, 5 °C (4-3)

majd a 4~6. ábrából leolvassuk az ennek megfelelő vízhőmérséklet különbséget, ez esetünkben: At' = 5,1 °C. Ezt hozzáadva az áprilisi közepes vízhőmérséklethez, megkapjuk a májusi közepes vízhőmérsékletet, azaz:

t'v = tív + At> = 15,2 + 5,1 = 20,3 °C

(4-4)