Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
4. A hidrológiai körfolyamat elemeinek számítása - 4.1 A párolgás
190 4. A hidrológiai körfolyamat elemeinek számítása vei, a párolgás sokévi átlagértékének függvényében. Az évi párolgás szélsőértékeit az adott visszatérési időhöz (a megfelelő előfordulási valószínűséghez) tartozó havi értékek összege adja. A havi párolgás sokévi átlagértékét a havi középhőmérséklet sokévi átlagának felhasználásával a 4~4- ábra alapján határozhatjuk meg. (A párolgásértékeket %-osan az a) ábrarész, mm/hó dimenzióban a b) ábrarész mutatja be.) A sokévi átlagos párolgást a havi értékek összege adja. A 4~4- ábra használata a havi párolgás becslésére az előzőknél jobb eredményeket ad. A növényzettel benőtt vízfelületek párolgására tájékoztató jelleggel az alábbi megjegyzéseket lehet figyelembe venni: a) A víz felületén fekvő növényzet esetén a párolgás egyenlőnek vehető a szabad vízfelület párolgásával. b) A víz fölé magasan nyúló növényzet (pl. nád) esetén a növényzet és a víz együttes párolgásának nyári félévi összege 1,5-2,0-szerese is lehet a szabad vízfelület nyári párolgásösszegének. c) A havonkénti megoszlást (a nyári félévi víz-növényzet párolgásösszegének %-ában) a 4~3- táblázat alapján lehet felvenni. d) A téli félévben a szabad és a növényzettel benőtt vízfelületek párolgása közötti különbség gyakorlatilag elhanyagolható. Az eddigiekben megadott számértékek jó közelítéssel átlagos adottságú hazai állóvizekre érvényesek. A széltől védett és az átlagosnál lényegesen mélyebb hazai állóvizek párolgása 10-20%-kal kevesebb, a szél hatásának kitett sekély állóvizeké pedig 10-20%-kal több a segédletekről leolvasható értékeknél. 4.1.1.2 Párolgásszámítás Meyer eljárásával A Meyer-féle eljárás a tényleges havi párolgás meghatározására alkalmas. A kifejezés meteorológiai tényezők felhasználásával tényleges vízfelületpárolgási értékek meghatározását teszi lehetővé. Meyer szerint a vízfelületpárolgás értéke : P = a[E(t') — e] (1 + bw), [ mm/ hónap] (4-1) ahol E [g/m3] a közvetlen vízfelszín feletti levegő telítési páratartalma, melyet a t' [°C] havi közepes vízhőmérséklet alapján határoznak meg. (A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy a közvetlen vízfelszín feletti levegő telítési páratartalma szorosabban függ a vízhőmérséklettől, mint a talajvízfelszíntől 2 m-re mért léghőmérséklettől.) e [g/m3] a vízfelszín feletti levegő tényleges vagy abszolút nedvességtartalmának havi középértéke, w [m/s] a havi közepes szélsebesség, a, b állandók, melyek magukban foglalják a dimenzióátszámítást, a magassági redukciót és az éghajlati-földrajzi viszonyokat. A számítás menetét egy számpélda megoldása kapcsán mutatjuk be. Meghatározandók egy Székesfehérvár mellett létesített tározó 1966. évi tényleges havi párolgásértékei, valamint az évi párolgásösszeg. A tározó felszíne: A = 4,8 km2. A számításhoz felhasználhatók Székesfehérvár meteorológiai adatai \t [°C] havi közepes léghőmérséklet, e [g/m3] tényleges nedvességtartalom
