Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)
4. A hidrológiai körfolyamat elemeinek számítása - 4.1 A párolgás
4. A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEINEK SZÁMÍTÁSA E fejezetben részletesen foglalkozunk a hidrológiai körfolyamat fó'bb elemeinek számítási módszereivel. Az eljárások számos segédletet tartalmaznak, melyek természetszerűleg elsó'sorban hazai viszonyokra érvényesek, A j.l fejezet a párolgásszámítás'i módszerek közül azokat tartalmazza, amelyekhez a szükséges adatanyag hazai területeinken biztosítható. A f .2 fejezet a csapadékszámítás módszereit és az (elsősorban hazai) csapadéktörvényeket foglalja össze. A f.3 fejezet számos hidrológiai-műszaki tervezéshez biztosít információkat minden olyan területen, ahol a beszivárgást viszonyok, a beszivárgás folyamatának ismerete elengedhetetlen. Az egyik legfontosabb és legterjedelmesebb rész a lefolyás számítására vonatkozó f.J, fejezel. A lefolyás különböző paramétereinek meghatározására sok tapasztalati, analitikus és szintetikus eljárást közlünk. Ezek lehetővé teszik az éves, havi és napi lefolyás számítását, mely utóbbi feladat rendszerint az árhullámok meghatározását jelenti. A lefolyási fejezet elsősorban kis- és közepes vízgyűjtőterületekre vonatkozik, hiszen az egészen nagy vízgyűjtők (nagy folyók) lefolyásviszonyait sok esetben már nemcsak hidrológiai módszerek figyelembevételével jellemezhetjük. (Nagyobb folyók lefolyásviszonyainak vizsgálatára vonatkozóan az 5. fejezet tartalmaz egyes részeket.) A lefolyási számítások a műszaki hidrológia egyik legfontosabb kiinduló részét képezik. A f.5 fejezet a felszín alatti vizek (elsősorban a talajvíz) számításának, előrejelzésének egyes főbb lépéseit mutatja be. 4.1 A párolgás A párolgás meghatározásánál külön számítjuk a vízfelszín, és külön a természetes földfelszín párolgási értékeit. A vízfelszín párolgására ismeretes a becslés módszere, Meyer eljárása és az aerodinamikai módszer, valamint a kádpárolgási adatok alapján történő számítás. A természetes földfelszín párolgására elvileg több eljárás ismeretes. Külön lehetséges a talaj (evaporáció) és a növényzet (transpiráció) párolgásának figyelembevétele. A természetes földfelszín párolgása alatt a talaj és a növényzet együttes párolgását értjük, az ún. evapotranspirációt (vízgyűjtőterület párolgása). Számítására a becslési eljárást, valamint Szesztay módszerét és a sugárzási módszert közöljük. Kiegészítésül megjegyezzük, hogy a vízfelszín párolgásának mérése párolgásmérő káddal, míg az evapotranspirá- ció mérése liziméterekkel történik. A mérési módszerek sokszor kapcsolatosak a számítási eljárásokkal.
