Kontur István (szerk.): Hidrológiai számítások (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993)

2. Hidrológiai statisztikai módszerek - 2.6 Korrelációszámítás

2.6 Korrelációszámítás 129 Levezethetjük a korrelációs tényezőt az x irányba rendezett pontok szórá­sánál is: r m Gx' (Tx (2-178) A levezetés eredménye megegyezik (2—175)-tel, így megállapíthatjuk, hogy a kétváltozós lineáris kapcsolat esetén Txy — VyX (2-179) vagyis a korrelációs tényező nagysága független attól, melyiket tekintjük függő változónak. Ha a korrelációs tényező negatív, az azt jelenti, hogy az egyik változó nö­vekedésével a másik csökken. Negatív korrelációs tényezőt kapunk pl. nyáron a lefolyás és a hőmérséklet között. A magasabb hőmérséklet nagyobb párolgással jár, ami csökkenti a lefolyást. A korrelációs tényező szórása 1 — r2 <Tr = s/W^l A regressziós tényező szórása: A regressziós egyenes alapján meghatározható érték szórása: <V = Vy ■ \/l - r2 (2-180) (2-181) (2-182) 2.6.2 A korrelációs tényező megbízhatósága Annak eldöntésére, hogy a korrelációs tényező véletlen hatására alakul-e adott nagyságúra, vagy szignifikánsan különbözik-e 0-tól, két gyakran használt össze­függést közlünk: 1. Fisher szerint a Z= 1,15131g 3 (2-183) 1 — r normál eloszlást követ, így a különböző valószínűségű szinteken meghatározható a korrelációs tényező stabilitásának határa, ill. meghatározható az a valószínű­ségi szint, amelynél a korrelációs tényező szignifikánsan különbözik 0-tól, vagyis nem „véletlenül” kaptuk eredményünket. Az N és r közötti összefüggés log-log

Next

/
Oldalképek
Tartalom