Komplex hasznosítású tározórendszerek tervezése és üzemelése (VMGT 103. VIZDOK, Budapest, 1979)
2. Komplex hasznosítású tárózórendszerek tervezése
16 2. KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÚ TÁROZÓRENDSZEREK TERVEZÉSE A tározórendszerek szóhasználata a komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakításának igényével megnövekedett. Gyakorta e fogalom körébe sorolják azokat a rendszereket is, melyek tározókat tartalmaznak, ugyanakkor az egyes tározóknak közvetlen kapcsolatuk nincs egymással, üzemeltetésük egymástól függetlenül történik. Célszerűnek látszik a tározórendszerek fogalomkörét - a szóban szereplő "rendszer"-hől adódó egységességnek megfelelően - leszűkíteni azon tározókból álló rendszerek körére, melyek a vízgazdálkodási igényt egységes rendszerként. egymást feltételezve, együttműködve elégítik ki. A tározók együttműködésének kritériuma erős megkötést jelent. Az egymástól függetlenül működő tározók egy adott vízrendszerben, vagy térségben bizonyos esetekben egymás hatékony működése ellen hathatnak. E kedvezőtlen hatás elsősorban azon vízgazdálkodási igények kielégitésénél jelentkezhet, melyek e- rősen függnek a területi integritástól, igy pl. az ár- és bel- vizszabályozásnál, a vizminőségszabályozásnál stb. Kedvezőtlen lehet az egymástól függetlenül működő tározók egymás üzemére gyakorolt hatása a "takarékos” vizkészletgazdálkodás szemszögéből is, gyakorta vízpazarláshoz vezethet. Szemléletes példa, adható olyan tározók esetén, melyek például két összefolyó vizfolyáságon kerültek kialakításra. E tározók kedvezőtlen topográfiai viszonyok között a két vizfolyáságon érkező árhullám csúcsát összehozhatják, ami esetleg a tározók nélküli állapotban nem fordulhatna elő. A halastavak őszi lehalászáshoz szükséges leeresztése során a vízkészletek felhasználatlanul távozhatnak nem megfelelően együttműködő tározórendszer kiépítése esetén. A tározórendszerek fogalomkörébe sorolják gyakorta azokat
