Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)
Alapfogalmak
Ezen a felépítésen belül a jegyzet igyekszik kiegészíteni és továbbfejleszteni az Egyetemen tanultakat. A továbbfejlesztés a feladatkör lényegét illetően elsősorban nem elméleti jellegű, hanem gyakorlati oldalról igyekszik megmutatni a szükséges szempontokat, az elméleti alapokra inkább csak utalás történik. Miután e jegyzet egyrészt az I. rész szerves folytatása, másrészt a tanultak ismeretét feltételezi, nem teljes egész, de nem is ez a törekvése. Egyes fejezeteken belül az általános fogalommeghatározás után a tervezés, építés és fenntartás kérdéseit taglalja a jegyzet, majd rövid áttekintő képet ad a magyarországi helyzetről. 31. Alapfogalmak A domb és hegyvidéki vízrendezés alapfeladata az eső vagy hő alakjában leesett, vagy forrás, rétegvíz stb. alakjában a felszínre kerülő viz kártétel nélküli vagy a lehetséges kárminimum elérésével való levezetése. Éppen ezért a domb és hegyvidéki vízrendezésnek mindig az egész vizgyüj - tőterületre kell kiterjednie, a megoldás lehetőleg olyan legyen, hogy az a komplex vizgyüjtőrendezés egészébe beleilleszkedjék. Talán helyesebb lett volna először a teljes megoldást adó utolsó 36. fejezetet előrevenni, azonban ez részekből épül fel és a részek összessége adja az egészet, ezért esett a választás erre a megoldásra, hogy először a részek kerülnek részletes ismertetésre annak előrebocsájtásával, hogy az egészet kell mindig szem előtt tartani. Egy vízgyűjtőterület felszínére került viz kártétel nélkül való elvezetésére csak a legritkábban kerül sor, mert a megoldás olyan költséges, hogy a belefektetett beruházás megtérülése igen magas (50-100 év). Éppen ezért olyan megoldásokra kell törekedni, amelyek figyelembe veszik a viz- gy üjtcTertéket, gaz da sági viszonyait, és az adott viszonyok mellett gazda- ságrjSTsT~Más lesz egy belterjes területen, vagy egy erdőboritotta vízgyűjtőn a vízrendezés, tehát a gazdaságossági mérlegelés döntően befolyásolja a megoldást. Éppen ezért minden fejezetben szerepel egy gondolatmenet, mely alapján a gazdasági értékelés elvégezhető, és a rendelkezésre álló adatokból néhány olyan tájékoztató gazdasági mutató számértéke, amely kiindulási alapul szolgálhat a részletfeladatok eldöntésénél. A domb és hegyvidéki vízrendezés tehát gazdasági kérdés, és mindig is az volt. Amikor az érdekelt birtokosoknak kicsi érdeke fűződött a vízrendezéshez, nem szavaztak meg sok pénzt a munkára, ha nagy érdeke fűződött, akkor nagy müvek épültek. Ma a helyzet az, hogy a Népgazdaság tcherbiróképessége szab határt a feladatok megoldási módjának és ez a határ egyéb érdekből 'meg is haladhatja a terület gazdasági értékét.- 4 -
