Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

Patakszabályozás

• Különböző vízhozamok esetén, különböző bukőprofilokat felvéve kikereshető az a profil, amelynek az előbbiekben korrigált "vizhozamgörbéje" a csatorna vizhozamgörbéjéhez a legjobban simul. (A számítás részletei megtalálhatók: VIZITERV értesítő 1957/1 számában.)

Az Utófenék méretezésére igen sok eljárás van, melyekkel bővebben nem kívánunk foglalkozni. Tájékóztatásul meg kell azonban jegyezni, hogy a következő "ökölszabály” betartása indokoltnak látszik: az utófenék hossza a felvizszint és alVizi küszöbszint közötti magasságkülönbség 3 -5 -szőröse legyen, a vizláda mélysége 0,5-0,8 m között változzon a vízhozam függvényében. (Nagyoob vízhozam esetén mélyebb utófenék.) Ezen gyakorlati méretek betartása indokolt.

A bukófalak statikai méretezésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az érvényben levő alapozási szabvány támfalakra vonatkozó előírásait, melyek hosszú falra vonatkoznak, alkalmazni indokolatlan, mert a bukó nem felel meg azon feltételeknek. Célszerűbbnek látszik a vízépítési műtárgyakra vonatkozó MSz 15.226-R sz. szabvány alkalmazása.

A méretezésen túlmenően néhány szerkezeti szempontra fel kell hívni a figyelmet. A bukófal a vizláda felső szintje alá min. 0,80 m-el alapozandó, az utófenék lezáró foga 0, 6x1,0 m körüli méretű legyen, az előfenék és az utóágyazat 0,4x0,8 m méretű fogakkal legyenek lezárva. Célszerű hidraulikai szempontból az utóágva^at, urgji a megmaradt kőből rövid kőszórást készíteni, mely a viszonylag sima burkolt mederből van hivatva az átmenetet biztosítani az érdes földmederbe.

Zsilipeket patakszabályozás érdekében nem építünk, mert a kisvízfolyások szabályozásának nem egy vizszint tartása a célja, hanem a vizek kártételeinek csökkentése, ez pedig egy ésszerű határig a vizszint csökkentését teszi szükségessé. Mégis meg kell emlékezni néhány szempontról, melyet zsilipek tervezésénél a patakszabályozással kapcsolatban érvényesíteni kell.

A zsilipek küszöbe egyezzen meg a patak fenékszintjével. Ha a zsilipnél egyben vízlépcső is van, akkor természetesen a felvizi fenékszinttel.

1

'A zsilipet arra a vízhozamra kell minimálisan méretezni, melyet a kialakított mintaszelvény 1%-os árvíz esetén vezet, tehát nem a tervezett viz- \ * szint lesz a mértékadó. Ilyen esetben a zsilip 10-15 cm-nél nagyobb duzzasz tást ne okozzon.

A zsilipek elzárószerkezetét a völgyben folyó 1%-os valószínűségű árvíz szintje fölé kell tudni emelni 0,5-1,0 m-el.

Külön gondolni kell arra az esetre, amikor a völgyben eit er ült én levonuló árvíz apadni kezd, a viz visszafelé folyik a mederbe, ilyenkor a zsilip alvizi rézsűje fokozottan igénybe van véve. Az utófenék és utó- ágyazat rézsüburkolását úgy kell kialakítani, hogy az ne károsodjék ebben ez esetben sem.- 25 -