Kollár Ferenc: Vízrendezések II. Domb- és hegyvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1967)

Patakszabályozás

sági vonalvezetést egyszerre megtervezni, hogy a vizszintes és magassági vonalvezetés összhangja maximális legyen.

A 3. ábrán egy hossz-szelvény darab látható, amely mintaként szolgálhat a tervezésnél.

m ~ \

33.24. Mederburkolatok

Olyan szakaszokon, ahol a termett talaj kohéziója kisebb, mint a mértékadó vízhozamnál előálló elragadó erő; vagy más, pl. kevés terület áll rendelkezésre, indokolt burkolatot tervezni.

A burkolat anyaga szerint lehet:

gyeptégla rőzse beton i A ' j kő

aszfalt

miianyagfőlia

(A fütakarót nem számitjuk a burkolatok közé.)

Ezek közül Magyarországon a gyeptégla, beton és kőburkolatot használják leggyakrabban^'A rozsét önálló burkolatképpen patakszabályozásnál ritkán alkalmazzák, általában a beton vagy kőburkolat kiegészítéseképpen. Aszfalt és műanyag burkolatot nálunk még nem alkalmazzák, jóllehet az aszfalt burkolat olcsó, gyorsan előállítható, kavicsos talajon megfelelő is. Az alkalmazandó burkolat minőségére tájékoztatást ad az elragadó

erő

S = 1000 R I

A képletben

1000 kp/m^ a viz faj súlya R a hidraulikus sugár m-ben

I a vizszinesés nevezetlen számban.

kp/m

v 2

Ha az elragadó erő S<1,5 kp/m , akkor burkolat általában nem szükséges. 2

Ha 1,5<S<3,5 kp/m , akkor a gyeptéglaburkolat is elegendő. Különösen akkor célszerű az alkalmazása, ha a meder bővítése révén a regi és az uj rézsű éle közötti területről nyerhető a burkolat anyaga.

A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a burkolat gyeptégla sor okból áll. (20 x 20 - 30 x 30 cm-es.)

Ha az elragadó erő meghaladja az S = 3,5 kp/m^ értéket, akkor célszerű kőburkolatot tervezni. A kőburkolat érdes burkolat, betonba rakva- 20 -